Dr. Latorcai Csaba (KDNP)

DR. LATORCAI CSABA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslatot az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései fényében is értékeljem, mert úgy lesz igazán teljes a kép, és egyébként államtitkár asszony is az expozéjában pontosan azt tette, hogy az elmúlt időszak intézkedéseit is felsorolta; hiszen egyben kell látnunk, hogy az elmúlt hónapok és az önök által javasolt következő hónapok hogy fogják befolyásolni a magyar agráriumot, a magyar gazdákat, a magyar agrárvállalkozókat. Mert például voltak az elmúlt hónapokban jó dolgok is, hiszen jó dolognak és helyes iránynak tartottuk azt, hogy az állam átvállalta 2026-ban a kamarai tagdíjat, és fájdalmasan hiányoljuk azt, hogy ezt nem folytatják 2027-ben. Itt lenne a lehetőség akár ebben a törvényjavaslatban, akár a költségvetésben ezt folytatni.

Nem azt mondom, hogy az idők végezetéig át kell vállalnia az államnak, de azt mindannyian tudjuk, hogy a 2026-os év a magyar mezőgazdaságban, a magyar agráriumban ‑ ez a mérhetetlen aszály ‑ olyan nehézségeket és olyan károkat okozott, amiket az elkövetkező néhány hétben nem fognak kiheverni a gazdák, még akkor sem, ha hatályosul az a törvényjavaslat, amit a következő napirendben fogunk tárgyalni. Tehát indokolt volna véleményünk szerint, kereszténydemokraták szerint ezen intézkedés, tehát a kamarai tagdíj állam általi átvállalása, ennek a 2027-es fenntartása is.

Összességében egyébként lehet siker az, hogy hány fővel csökkentették a kamarai dolgozók létszámát, de én mégsem tartom önmagában álló sikernek, mert az, hogy csökkentünk munkavállalói létszámot, az önmagában nem eredmény.

Mitől és miért lesz jó a kamarának? Például a most tárgyalt törvényjavaslatban azt az irányt, azokat az intézkedéseket mi is támogatni tudjuk, hogy erősítsük a főigazgatónak a szerepét és hatásköreit. De nem kellett volna‑e megvárni a munkatársak elbocsátásával az új rendszer felállását? És akkor úgy lehetne a munkatársakat kiválasztani, hogy ki dolgozzon tovább, és kinek kell távozni, hogy az igazodik az új adminisztratív feladatokhoz.

Az, hogy több tíz ‑ most már hallottuk ‑, ha jól emlékszem, több mint 60 ember elbocsátását emlegette az államtitkár asszony, hogy ők el lettek bocsátva, ez akár még egy listázás is lehet, mert a hivatalnak, a szervezetnek a feladatokat kell lekövetni.

Most, az önök által benyújtott törvényjavaslatban a kamarai struktúrán belül az adminisztratív szervezetnek megváltoznak feladatai. A megváltozott feladatokhoz kell a munkatársi gárdának is igazodnia. Tehát igazából, én úgy gondolom, hogy az a létszámleépítés, amit önök most sikerként bejelentettek, az nem feltétlenül siker vagy eredmény.

És akkor térjünk rá azokra a javaslatokra, amelyek a most benyújtott törvényjavaslatban szerepelnek! Engedjék meg, hogy elsőként rögtön az önkormányzatiság kérdését emeljem ki, hiszen a kamarák nem egyesületek, hanem köztestületek, tehát teljesen más a struktúrájuk, teljesen más a hatáskörük. Mondhatnám azt is, sőt a szakirodalom úgy emlegeti, hogy a köztestületek voltaképpen személyi alapú önkormányzatok, míg a települések vagy települési önkormányzatok területi alapú önkormányzatok, és létezik a személyi alapú önkormányzatiság, ez pedig bizonyos közfeladatoknak saját felhatalmazás, saját, a tagok által megválasztott módon történő ügyvitele, ez a köztestületiség.

Én úgy gondolom, mi, kereszténydemokraták úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben, az önkormányzatiságban a benyújtott törvényjavaslat hatalmas léket üt. Mert önmagában az még támogatható volna, hogy a küldöttgyűlés létszáma a 304 főről 200 főre csökkenjen. Arra akár azt is lehet mondani, hogy áramvonalasítják a szervezetet. Na de az, hogy ebből a 200 főből csak 60 fő lesz választott, és 140 fő pedig az agrárgazdaságban működő szakmai szervezetek által lesz delegálva, ki tudja, hogy hogyan, ez azt jelenti, hogy a választott tagok száma kevesebb mint 50 százalékra csökken.

Ezt akárhogyan nézem, tisztelt képviselőtársaim, elölről, hátulról, alulról vagy fölülről, ez az önkormányzatiságnak súlyos csorbája. Miért nem úgy szabályoznak, hogy akkor az agrárgazdaságban működő szervezetek is jelöltet tudnak állítani, és ők is megmérettetnek akár külön ágon is? De én óva intenék mindenkit attól, hogy a delegált képviselők egyáltalán ilyen módon megjelenjenek, mi több, többségbe is kerüljenek.

Véleményünk szerint ez egy elhibázott irány, ez sérti az önkormányzatiság elvét is, és van még egy szempont, tisztelt képviselőtársaim. Azért nem úgy szokott működni, nem úgy szoktak történni a dolgok, hogy aki fizet, annak van beleszólása abba, hogy ki vezesse a szervezetet, és mire költsék a pénzt. Itt is akkor a tagság, aki fizet, hát, akkor ők dönthessenek arról, hogy kik vezessék a kamarát, és mire költsék a kamarának a pénzét! Abban a pillanatban, ha a tagok által történt megválasztottak száma így lecsökken, akkor ez megváltozik. Tehát ez nem helyes irány.

Azt pedig szintén nem tudjuk támogatni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nagyvállalkozók tagdíját csökkentik, tehát a nagyok terheit csökkentik ‑ ezzel önmagában még nincsen baj ‑, de az új tagdíjrendszerben a kicsik, a minimumdíjas őstermelők, az egyéni vállalkozók, a kis szervezetek és a családi gazdaságok zömének pedig a tagdíja növekszik. Ezt semmiképpen nem tartjuk helyesnek. Különösen a kicsiket kell erősíteni, az aszályban is mindig a kicsik azok, akik kevésbé tudnak védekezni. Nagy tisztelettel javasolnánk, hogy ezeket az elképzeléseket változtassák meg! Nincs ellenünkre, hogy a nagyok tagdíját csökkentsék, de csökkentsék a kicsikét is! Mi több, vállalják át a tagdíjak 2027-es finanszírozását is az állam részéről!

És engedjék meg, hogy néhány feladatkörben bekövetkező változásról is szót ejtsek, amelyeket így, ebben a formában nem tudunk támogatni. Mert az, hogy a jégkármérséklő rendszer ne a kamarához tartozzon… Át lehet tenni bármilyen más állami szervhez, nem feltétlenül kell valóban a kamara felelősségi körébe tartoznia, de ez a javaslat nem rendelkezik arról, hogy a jégkármérséklő rendszer áprilistól működik‑e, és ha igen, hogyan.

Eddig is a kamara szoros együttműködésben volt az egykori Meteorológiai Szolgálattal, a HungaroMettel, tehát ezt az államon belül el lehet rendezni, de el kell rendezni. Önmagában ez a javaslat, tisztelt képviselőtársaim, kevés.

(10.20)

Ennek a rendszernek, a jégkármérséklő rendszernek működnie kell 2027 áprilisát követően.

Azt pedig semmilyen módon nem tudjuk támogatni, hogy azokat a feladatokat, amelyek most megjelennek a kamarai törvényben, nevezetesen: a digitális agrárkamara működtetése, az általános növényvédelmi előrejelzés, piaci információs, piaci szereplőkről szóló minősítési tájékoztatás ‑ ezek most külön nevesített feladatai a kamarának ‑, egyszerűen csak kiiktassák. Miért? Mi végre? A kamara ezt a feladatát jól el tudta látni, jó helyen is volt, úgyhogy mi nem látunk okot ennek a megváltoztatására.

Összesítésként, tisztelt képviselőtársaim, az a véleményünk nekünk, kereszténydemokratáknak a benyújtott javaslatról, hogy vannak ugyan jó kezdeményezések a javaslatban, de az egész javaslat összessége nem építi a bizalmat, nem erősíti a bizalmat a gazdákkal, nem építi, nem erősíti a bizalmat az agrárvállalkozásokkal, nem építi, nem erősíti a bizalmat az agráriummal, ezért nem tudjuk azt támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)