T/933

Miről szólgépi összefoglaló · a benyújtott szövegből

A javaslat átalakítja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (agrárkamara) szervezeti felépítését és működési modelljét. Új irányítási rendszert vezet be: a küldöttgyűlés marad a legfőbb szerv, a tízfős elnökség a stratégiai irányítást és ellenőrzést végzi, a főigazgató pedig az operatív működésért felel. Emellett újraszabályozza a tagdíjak mértékét, a küldöttválasztás rendjét és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat, valamint megszünteti a kamarai biztos intézményét.

Kiket érint

A javaslat közvetlenül érinti az agrárkamara mintegy négyszázezer kamarai tagját (gazdákat, gazdálkodó szervezeteket), az agrárkamara tisztségviselőit és munkavállalóit, valamint az agrárgazdaságban működő szakmai szervezeteket, amelyek küldötteket delegálhatnak.

Mi változik

• Az agrárkamara elnöksége tízfős stratégiai irányító és ellenőrző testületté alakul. Az elnöki tisztséget az elnökség tagjai rotációs sorrendben, hat hónapos időtartamban töltik be, külön választás nélkül. Az elnökség nevezi ki a főigazgatót, de operatív ügyekben egyedi utasítást nem adhat neki. 14. §
• A főigazgató az ügyintéző szervezet vezetője, aki az agrárkamarával munkaviszonyban áll. Felel az operatív működés irányításáért és a küldöttgyűlés, valamint az elnökség döntéseinek végrehajtásáért. Kinevezése előtt a miniszter véleményét ki kell kérni. 17. §
• A küldöttgyűlés 100–200 tagból áll, öt évre választják (12. §, 7. oldal). Legfeljebb 60 tagot a megyékben és a fővárosban közvetlenül választanak (megyénként és a fővárosban legfeljebb hármat), további legfeljebb 140 tagot agrárgazdasági szakmai szervezetek delegálnak. Elismert szakmaközi szervezet legfeljebb 3, más szervezet legfeljebb 2 küldöttet delegálhat. 12. § és 21. §
• A tagdíj mértékét a KSH által közzétett, a tárgyévet két évvel megelőző évi havi nettó átlagkeresethez kötik. Őstermelők éves tagdíja ennek 2%-a, a 2. § a) pont ab) alpontja szerinti személyeké 4%-a, az ac) alpont szerinti személyeké 10%-a, ezer forintra kerekítve. Gazdálkodó szervezeteknél az árbevétel-alapú tagdíj a nettó árbevétel 0,7 ezreléke, de minimum a havi nettó átlagkereset 5%-a, maximum 120%-a. 5. §
• Személyi juttatást kizárólag az ellenőrző bizottság, az etikai bizottság és a választottbíróság tagjai kaphatnak. Minden más tisztségviselő csak a tevékenységével összefüggő, számlával igazolt költségeinek megtérítésére jogosult. 11. §
• Az elnök mellett társelnökök működnek közre: a rotációs sorrendben közvetlenül megelőző és a közvetlenül következő elnöki időszak elnöke. Feladatuk az elnöki feladatok folyamatosságának és az átadás-átvételnek a biztosítása. Önálló képviseleti joguk nincs. 16. §
• A küldöttgyűlés által választott tisztségviselőnek (elnökségi tag, ellenőrző bizottsági tag) csak az választható, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és Magyarországon van lakóhelye vagy székhelye. Egy személy egyidejűleg csak egy ilyen tisztséget tölthet be. 19. §

Mikortól

A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő napon lép hatályba. A 26. § 32. pontja (a speciális bírósági eljárási szabályok hatályon kívül helyezése) a kihirdetést követő 61. napon lép hatályba. A tagdíjszabályok (4. §, 5. §), a 10. § (2) bekezdése, valamint a 26. § 1., 4., 5., 17., 31. és 33. pontja 2027. április 1-jén lép hatályba. 27. §

Az összefoglaló a benyújtott szövegből készült. A javaslatról a zárószavazás még nem történt meg; a tárgyalás során a szövege módosulhat.