Varga Lőrinc Mihály (TISZA)

VARGA LŐRINC MIHÁLY, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy minimálisan formabontó módon és mindenképpen kiemelve, anélkül, hogy megkövetném a személyesen jelen lenni nem tudó képviselőtársakat, de szeretném megköszönni az itt lévő kollégáknak pártállástól függetlenül, hogy személyes jelenlétükkel megtisztelik ezt a vitát, mert bár elsőre úgy tűnhet, hogy közvetlenül ez viszonylag az össztársadalom, az össznépesség arányában kevés embert érint, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárkamara közvetlenül és közvetetten a teljes magyar lakosságot, a teljes magyar társadalmat és egész Magyarországot érinti. Úgyhogy még egyszer köszönöm, hogy megtisztelik ezt a vitát. (Taps a kormánypárt soraiban. Az elnök kikapcsolja a mikrofont, majd újra bekapcsolja.)

Köszönöm szépen újra a szót, elnök asszony. (Derültség és taps a kormánypárt soraiban.) Ennyire gyors még nem voltam.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény előttünk fekvő módosítása a kamara lényegi átalakításának befejező lépése, annak a hónapokon át tartó munkának az eredménye, amelyben a minisztérium a zászlajára tűzte, hogy a kamara valóban a gazdák érdekképviseletét lássa el szakmai alapon, ahelyett, hogy politikai bunkósbotként működik.

Az Agrárkamara mintegy 400 ezer tagot tömörítő köztestület, számos jelentős közfeladatot lát el. Létrehozásának eredeti célja az agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdálkodók piacra jutásának elősegítése és az ágazati szereplők egységes szakmai képviselete volt. A 2012-es kamarai törvény jogalkotói szándéka azonban nem érvényesült maradéktalanul. A szervezet átpolitizáltsága miatt a közfeladatokat nem tudta szakmai alapon, minden gazdát egyenlően kiszolgálva ellátni, ezért is vált szükségessé a kamarai működés felülvizsgálata.

Az Országgyűlésben idén augusztusban átmeneti intézkedéseket fogadtunk el, hogy a parancsuralmi rendszernek és a szervezeti kiskirálykodásnak azonnal véget vessünk, ugyanakkor fenntartsuk a gazdák mindennapjaihoz elengedhetetlen szolgáltatások működését.

Azóta lezajlott a kamara átvilágítása, melynek eredményeit, valamint a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések tanulságait a most tárgyalt törvényjavaslatba is beépítettük. A cél egyértelmű: olyan Agrárkamarát hozunk létre, amely politikai befolyástól mentesen, szakmai alapon, átláthatóan és hatékonyan látja el a rábízott feladatokat és ‑ külön kiemelem ‑ gazdálkodik a közpénzzel, hiszen láttam több képviselőtársamnak az imént az arcát, hogy ez még a társadalomban sem egy realizált összeg, de ez a köztestület az elmúlt években évi 38 milliárd forintból gazdálkodott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Gazdatársak! A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme a kamara irányításának átalakítása. Az új rendszerben a kamara legfőbb szerve továbbra is a küldöttgyűlés lesz, amelynek létszáma 100-200 fő között alakulhat. Legfeljebb 60 küldöttet a megyékben és a fővárosban közvetlenül választanak meg, míg további legfeljebb 140 tagot a szakmai szervezetek fognak delegálni.

A módosítás célja a szakmaiság erősítése, a különböző ágazatok megfelelő képviseletének biztosítása, valamint az ágazati érdekek arányos és kiegyensúlyozott megjelenítése. Számomra kiemelten fontos, hogy az új rendszerben a kisebb gazdaságok, a családi gazdálkodók és őstermelők is megfelelő képviseletet kapjanak. Az Agrárkamara akkor tud jól működni, ha a döntések során minden gazda érdeke és véleménye számít.

Az új működési modell egyértelműen elválasztja egymástól a stratégiai irányítást és a napi operatív működést. A küldöttgyűlés biztosítja a döntések legitimációját, a tízfős elnökség pedig meghatározza a hosszú távú stratégiai célokat és ellenőrzi azok végrehajtását, míg a főigazgató felel a napi működés irányításáért. A szabályozás kizárja, hogy az elnökség egyedi operatív utasításokat adjon vagy a főigazgató feladatait magához vonja. Ugyanakkor megmarad a tájékoztatáskérés és a beszámoltatás lehetősége is, így az elnökség ellenőrzési jogköre továbbra is biztosított.

A főigazgatót az elnökség nevezi ki, személyéről a kinevezését megelőzően ki kell kérni a miniszter véleményét.

Újdonság, hogy az elnöklést az elnökség tagjai félévente váltják egymás között. Így tudjuk kizárni a hatalmi túlkapásokat, a társelnöki rendszer pedig biztosítja, hogy az elnöki időszakok váltása ne törje meg a működés folytonosságát.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves érintett Kollégák! A szervezeti átalakítás mellett a javaslat egyik legfontosabb, minket gazdákat közvetlenül érintő eleme a kamarai tagdíjak csökkentése. Marad a kötelező tagdíj, de a mértéke csökkenni fog, és a fizetendő összeg kiszámíthatóbb lesz. A módosítás a korábbiaknál egyértelműbb, törvényben rögzített biztosítékokat ad, amelyek valamennyi tagdíj-kategóriában jelentősen csökkenteni fogják az eddig fizetett terheket.

A javaslat szigorítja és egyértelmű keretek között rendezi a választott tisztségviselők díjazását is. Fizetés kizárólag az ellenőrző és etikai feladatokat, valamint a választottbíráskodást ellátó tagoknak jár, a többi tisztségviselő kizárólag munkavégzésével szorosan összefüggő, számlával igazolt költségeinek a megtérítésére lesz jogosult. Fontos hangsúlyozni, hogy a módosítás a kamara munkavállalóinak helyzetét nem fogja érinteni.

Ezúton szeretném megköszönni minden szakmai munkatársnak, különösen a falugazdászoknak, az önök lelkiismeretes helytállásával tudta ez a szervezet az utóbbi években még minimálisan ellátni azt a szakmai feladatot, amire eredetileg létre is hozták, és külön szégyenletes, hogy önökkel milyen politikailag felülről vezérelt különböző munkákat végeztettek el az elmúlt években.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kamarai működési modell kialakításával a megyei szervezetek és a kamarai biztos intézménye is megszűnik. Utóbbira az átmeneti időszak lezárásával már nincs szükség. Ezúton is köszönjük dr. Zoltán Péter karakán, kérlelhetetlen szakmai munkáját. Azt gondolom, hogy az ő megszólalásai a gazdatársadalom kollektív tudatába örökre beivódtak. Ez az elhíresült „nincs titkárnő, nincs autó, nincs laptop” és egyebek. Ezúton is köszönjük szépen.

A módosítás hatályon kívül helyezi azokat a korábban nevesített feladatokat, amelyek nem illeszkednek az új működési koncepcióhoz, illetve amelyeket eddig sem a kamara látott el. A javaslat az új szervezeti struktúrához igazítja a tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályait, valamint a küldöttválasztás és a tisztségviselői megbízások rendezését is.

Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt javaslat tehát nem pusztán a kamara szervezeti felépítését módosítja, hanem működésének alapvető kereteit alakítja át. A szakmai szervezetek szerepének erősítése, az ágazati érdekek arányos képviselete, a vezetői hatáskörök világos elhatárolása, a tisztségviselői juttatások korlátozása és a tagdíjak csökkentése egyaránt azt szolgálják, hogy a kamara működése végre szakmai alapokon nyugodjon.

A magyar gazdáknak olyan agrárkamarára van szükségük, amely nem politikai érdekeket szolgál, hanem valódi segítséget nyújt a mindennapi munkához, érdemben képviseli az érdekeinket, és hozzájárul a magyar mezőgazdaság versenyképességének erősítéséhez.

(10.00)

A törvényjavaslat elfogadásával a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara képes lesz ellátni ezt a nemes feladatot.

A kamarának a gazdákért kell működnie, ez az átalakítás sarokköve. Mindezek alapján a TISZA országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, további jó munkát kívánok! (Taps a kormánypárt soraiban.)