Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök asszony. Miniszter úr ‑ joggal ‑ felzaklatta magát, mert az a fajta hazugságcunami, amit Rétvári Bence művel templomból ki-be menet, az tényleg egészen párját ritkítja. Hogyha a Guinness Rekordok Könyvében lenne ilyen versenyszám, akkor bizonyosan őt fogjuk jelölni ‑ teljes egyhangúsággal ‑ Magyarországról.

Ön ugyan volt belügyminiszter-helyettesként ezt nem tudhatja, de több rendőri szakszervezet van, úgyhogy azért, mert valaki önnek szólt ‑ sőt, több rendvédelmi ág is van, ha újat mondok önnek, úgyhogy higgye el ‑, elég sokakkal egyeztettünk. (Rétvári Bence folyamatosan közbeszól.) Bár ez önnek is újdonság lehet, hiszen ön biztos, hogy nem egyeztetett senkivel.

A béremelés egy két számjegyű, évek óta nem látott mértékű béremelés a rendvédelemben. (Dr. Ruff Bálint György: Így van!) Ön alatt semmilyen béremelés nem volt (Rétvári Bence: Dehogynem! Többször is.), önök tönkretették. Több ezer rendvédelmi dolgozó hagyta el a pályát, ezért van egy óriási rendőrhiány. Önök megalázták a tűzoltókat; megaláztak szinte mindenkit, aki a rendvédelem területén dolgozik. Természetesen mindenki szeretne 50 százalékos béremelést adni, sőt, csakhogy önök kirabolták ezt az országot. Önök azt hazudták, hogy 3,9 százalék a költségvetési hiány, ehelyett 8,3 százalékkal adták át. Erről beszéljen a rendőröknek! Legyen bátor, menjen ki az utcára, menjen el a rendőrökhöz, nézzen a szemükbe, akár itt, a Parlament környékén (Tanács Zoltán: Bottal kergetnék…), és mondja el, hogy önök kirabolták az országot, háromszorosára növelték az államadósságot és hazavitték a lóvét. Most már egypáran bent vannak ezért a dutyiban. És utána jöjjön vissza, és mesélje el, hogy mit mondtak önnek a rendőrök ‑ jó? Akkor legyen olyan bátor!

A másik, amit szeretnék önnek mondani, hogy mi tartottunk egy sajtótájékoztatót, tisztelt képviselő úr, de elmondtuk világosan, és ön is pontosan tudja ‑ nem egy jó jogász, de ezt még ön is tudja ‑, hogy a törvény mit mond, hogy kinek mi a felelőssége. Én azért említettem Ágh Pétert és az önök képviselőtársait a TISZA-sok mellett, a mi hazánkosok mellett, mert mi együtt megszavaztuk ezt a jogszabályt. Ön hiába hazudja, hogy kizárták a történészeket, hogy kizárják a szakembereket, az összes mérvadó, valamirevaló szakember és történész benne volt ebben a munkában, még ha ön ezt megpróbálja most hitelteleníteni is. Hát, persze, hogy megpróbálja, önök voltak azok, akik 15-20 alkalommal szavazták le az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát. Ezt a munkát nem nekünk kellett volna elvégezni, nem most! (Taps a kormánypárt soraiban.)

Ezt nem nekünk kellett volna elvégezni. Ezt 1990-ben vagy legkésőbb ’98-ban, amikor önök újra hatalomra kerültek, de legeslegkésőbb 2010-ben, amikor kétharmadot kaptak, akkor el kellett volna végezni. Nem egy hónap alatt, nem két hónap alatt, és mi sem annyi idő alatt végeztük el ‑ nem mi, hanem a levéltár. Mi megalkottuk a jogszabályi környezetet, a törvényeket, amire felhatalmazást kaptunk több mint 3 millió 300 ezer embertől, és ezek alapján jól-rosszul elvégezte a levéltár a munkát a törvényben megadott határidőben, amit az önök képviselői is megszavaztak. Nem mi adtuk a határidőt, hanem egy jogszabály, amit a KDNP és egyes fideszes képviselők és a Mi Hazánk is közösen a TISZA-val megszavazott. Ezek után teljesen felesleges a csillagokat az égről lehazudni!

Higgye el, én már ‑ ellentétben önnel ‑ kértem bocsánatot ebben a Házban is, és a jövőben is fogok (Tanács Zoltán közbeszól.), és a kormányom tagjai, sőt még a képviselőink is, ha bármilyen hibát elkövetnek, nem szándékos hibát, amit önök tettek... (Jelzésre:) Igen, Juhász Hajnalka már kért bocsánatot. (Velkey György László: Egyedül!) Nem ön, tehát ön azért ne takarózzon Juhász Hajnalka bocsánatkérésével! Valóban, ő már igen. Mi ettől nem ijedünk meg, és higgye el, frakcióvezető úr, nem lesznek attól kevesebbek adott esetben, mert bevallják a bűneiket vagy a hibáikat, akár szándékosan követték el, akár gondatlanságból.

Én nem fogom azt hagyni, és senki, a magyar nemzet nem fogja azt hagyni, hogy önök hiteltelenítsék ezt az egész eljárást, mert sok tízezer olyan ember neve szerepel, adata és aktája szerepel ott, akik tönkretették ezt az országot, tönkretették a honfitársaikat. Azért, mert egy vagy éppen 164 név pár órára oda került, erről az egyről tudunk biztosan, és a hibát azonnal kijavították. (Dr. Ruff Bálint György: Így van! Pontosan így van!)

Akármennyire is szeretnék önök és az egykori politikai elit minden tagja ‑ az ön által emlegetett Németh Miklós vagy éppen Medgyessy Péter ‑, nem fogják tudni hitelteleníteni ezt a folyamatot. A történelem fogja megítélni, hogy kinek volt igaza, és ki járt el a nemzet érdekében: önöknek, amikor 36 évig az elhallgatást, az eltitkolást választották, védve ezzel az oligarchákat, akik kirabolták az országot, védve rengeteg ügynököt, rengeteg tartótisztet, rengeteg szörnyet, vagy egyébként nekünk, akik 36 évvel később ‑ az önök mulasztását pótlandó és megoldandó ‑ megalkottuk ezt a jogszabályi környezetet, bízva abban, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára el tudja ezt a munkát végezni. Szerencsére nagyrészt el tudta végezni. Sajnálatos, hogy egy hiba belecsúszott, de ettől még maga a folyamat fontos, és az önök történelmi bűne, hogy egyébként eddig ezt nem tették meg, és legalább akkora bűne, hogy most is széthazudja az egész folyamatot, de lelke rajta.

Mondanám, hogy 16 százalék, de hát, önöknek nulla van ‑ annál már nem lehet kevesebb! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Magyar Péter: Stabil!)