Toroczkai László (Mi Hazánk)

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök asszony. Szeretném megszakítani azt a folyamatot, amit itt az előbb láttunk, és ha nem haragszanak, akkor nem magunkról kellene szerintem beszélni, hanem arról kellene beszélni, hogy mi az, ami igazából érdekli a több százezer magyar honfitársunkat, például arról, hogyan fosztották ki őket az elmúlt években, az elmúlt évtizedekben, hogyan vettek el honfitársaink százezreitől ‑ teljesen törvénytelenül ‑ bűnszervezetben pénzeket, és hogy ezt a rengeteg pénzt visszakapják‑e a honfitársaink.

Szerintem jó lenne ilyen ügyekről beszélni, mert amit eddig hallottunk, az megint mellébeszélés volt, úgyhogy ‑ kevés az időm ‑ ezekre nem is fogok kitérni, legfeljebb annyiban, hogy azért azt gyorsan átsiklotta miniszterelnök úr, hogy nemcsak Lezsák Sándort sértették meg (Dúró Dóra: Így van!), és tették tönkre kvázi az életét (Magyar Péter: Csak nem mi!), hanem legalább 163 honfitársunkat, akiktől nem kért bocsánatot, akik nem tudnak ‑ mivel nem közszereplők, nem tudnak ‑ a nyilvánossághoz fordulni (Zaj. ‑ Dúró Dóra: Így van! Így van!), és a nyilvánosság előtt nem tudják az ön bocsánatát kérni. Úgyhogy jó lenne, ha feléjük is megtenné ugyanezt a gesztust.

De az a helyzet, hogy azért követték el ezt a hibát is, miközben egy jó cél volt… ‑ Nem is értettem, hogy miért sorolta fel, hogy mi megszavaztuk; persze, hogy megszavaztuk. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát nagyon régóta támogatjuk, és örültünk neki, de nem kellett volna elkapkodni. Akkor lehet, hogy nem követnek el ilyen hibákat, ha megfelelően végzik el a feladatukat, pontosan erről beszéltem már ma egyszer, hogy a gyakorlati megvalósítással vannak a hibák.

És ugyanezzel kapcsolatban szeretném felhívni az ön figyelmét arra, hogy amikor a múltkor a végrehajtási visszaélésekről beszéltem, akkor ön azt mondta, hogy az az új nonprofit rendszert, amelyért mind a TISZA Párt, mind pedig a Mi Hazánk Mozgalom nagyon régóta küzd, még az általam vezetett Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság jelentése, illetve a munkánk befejezése előtt majd megalkotja az Igazságügyi Minisztérium.

Szerintem megint ugyanazt a hibát fogják elkövetni, ha kikerülik, megkerülik a vizsgálóbizottságot, hiszen ez a vizsgálóbizottság nagyon komoly munkát végez. Itt nyár óta több tízezer oldalnyi iratot olvasunk át, hallgatunk meg több mint 60 embert. Ráadásul személy szerint legalább egy évtizede foglalkozom dr. Fiszter Zsuzsannával ezzel a témával, és tartok tőle, hogy ha ebből megint valamilyen személyes versenyfutást vagy politikai versenyfutást csinál miniszterelnök úr, akkor utólag derül ki, hogy rossz rendszert alkotnak.

Tehát nem sokat kell várni. Körülbelül másfél hónap, és véget ér ennek a vizsgálóbizottságnak a munkája. A jelentést be fogjuk nyújtani. Én a munkámat elvégzem, ráadásul egy jó csapatból áll ez a vizsgálóbizottság, és az Igazságügyi Minisztériumnak már többször üzentem, hogy kérjék ki a véleményét ennek a vizsgálóbizottságnak, a szakmai anyagot pedig nagyon szívesen átadjuk. Tehát javaslom azt, hogy ne legyen ebből versenyfutás, vagy ne legyen ebből valamilyen politikai vagy személyes verseny, hanem igenis, valamilyen konstruktív munkával olyan anyagot sikerüljön majd az Országgyűlés elé terjeszteni, amit remélhetőleg akár minden frakció meg tud majd szavazni.

És akkor itt van a második olyan ügy, amit a vizsgálóbizottsági munkám során tudtam meg, és került a kezembe. A múlt héten már jeleztem, hogy már egy feljelentést tettem, be is fogadta a Központi Nyomozó Főügyészség. Itt a következő ügy. Legalább tíz éve tudott az, hogy a Végrehajtói Kar egy olyan informatikai rendszert és olyan programokat alkalmaz, amelyek tudatosan ‑ és ráadásul ezt bűnszervezetben tették, tudatosan ‑ segítették elő azt, hogy például az árveréseknél olyan terheléses támadások érjék ezt a programot, amivel azt tudták előidézni, hogy az az árverési maffia, ami ár alatt akarta honfitársaink ezreinek megszerezni az ingatlanát, egyedül tudjon licitálni.

Ezt a jelentést és ezt az auditot 2016. szeptember 19-én elkészítették. Ez egy szigorúan bizalmas irat, de éppen nem érdekel, hogy ezzel valamely jogszabályt sértek-e; sőt, javasolni fogom, hogy ilyen esetekben szüntessük meg az ilyen védelmet, hogyha az honfitársaink százezreinek életét tette tönkre, bűncselekményt vet fel, akkor egy országgyűlési képviselő minden további aggodalom nélkül nyilvánosságra hozhassa ezeket.

Ebből a jelentésből többek között kiderül az, hogy ezeket a programokat ‑ most már nincs időm, fél percem van, nem tudom végigmondani, mert elég bonyolult ‑, az elektronikus végrehajtói ügyviteli rendszert, illetve az elektronikus árverési rendszert eleve úgy alkották meg, hogy ezeket a visszaéléseket tudja segíteni. Idézek a tíz évvel ezelőtti jelentésből: az alkalmazás által kezelt szinte minden adat, paraméter módosítható, és akár törölhető, még azok az adatok is, amelyek mint közhiteles adat érkeznek a végrehajtóhoz.

A másik nagyon fontos megállapítás, amit az előbb mondtam: jelenleg ez a rendszer tűnik a leginkább sérülékenynek ‑ ez kifejezetten az árverésekre vonatkozik ‑, és leírja azt, hogy a törvényi szabályozások ezt a fajta működést lehetővé teszik azáltal, hogy csak azt szabályozzák, hogy a teljes árverés időtartama (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) alatt maximum 10 százalékában lehet a rendszer elérhetetlen, és nem foglalkozik azzal, hogy az árverés lezárásának időpontjában, illetve azt megelőzően a rendszer elérhető volt-e.

(14.40)

A lényeg az, hogy fedezték tíz éven keresztül ennek a rendszernek a működését. Itt a következő ügy, amiben a mai napon teszek feljelentést, és magyarok tízezreinek visszajár a pénze.

Az a kérésem, miniszterelnök úr, hogy egyértelműen válaszoljon arra, hogy helytáll‑e az állam, hiszen többek között a költségátalányt, amit törvénytelenül, bűnszervezetben vettek el az emberektől, és több pénzt szedtek be, annak egy része az Igazságügyi Minisztériumhoz került annak idején.