Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Honfitársaim, határon innen és túl! Napra pontosan fél évvel ezelőtt történt, hogy május 9-én e Ház falai között letettem a miniszterelnöki eskümet. Az eskü súlyát és a jelentőségét életem végéig magammal fogom vinni. Akkor, az eskü szavainak elmondásakor az egész magyar nemzet iránti felelősségemre gondoltam; azokra, akik április 12-én a változás mellett döntöttek, és azokra, akik más politikai erőket támogattak, ahogy azokra is, akik csalódottságból, bizalmatlanságból vagy más okból távol maradtak a választástól.

(13.10)

Arra a tízmillió emberre gondoltam, akik különbözőképpen gondolkodnak a világról, eltérő életutakat jártak be, másban hisznek, másban reménykednek, mégis ugyanannak a hazának, ennek a csodálatos országnak a polgárai; és arra a több millió magyar honfitársunkra is, akik határainkon túl élve ugyanúgy a magyar nemzethez tartoznak. Aznap megfogadtam, hogy miniszterelnökként valamennyiük bizalmáért és megbecsüléséért fogok dolgozni, és minden döntésemmel az egész ország javát igyekszem szolgálni. Az elmúlt fél évben a hét minden napján, a nap minden órájában ez a felelősség vezérelt és vezérel. Ma reggel megjelent az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás, talán a legmegbízhatóbb. A választani tudó biztos szavazók 68 százaléka támogatja a TISZA-t. A teljes népességben 55 százalékon állunk, és a megkérdezett magyarok 59 százaléka szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit több mint fél évvel a választás után legalább félmillióval többen támogatják a megkezdett változást és a TISZA-t, mint a történelmi győzelmünk napján. Köszönöm innen, a magyar alkotmányosság házából a magyar embereknek azt a magyar történelemben példátlan támogatást, amivel mellettünk állnak. A TISZA-ra ma sokkal többen szavaznának, mint április 12-én tették; sokan olyanok is, akik fél évvel ezelőtt még kételkedtek bennünk. Ez különösen nagy felelősséget ró ránk. A bizalmat mindennap újra és újra ki kell érdemelnünk, a vállalásainkat pedig maradéktalanul teljesítenünk kell. Köszönöm, a kollégáim nevében is köszönöm ezt a rendkívüli bizalmat, különösen azoknak, akik áprilisban még kételkedtek bennünk, ma pedig már velünk tartanak. Tudjuk és értjük, hogy ez a támogatás mindenekelőtt a munkánknak és a munkánkkal kapcsolatos várakozásnak szól. A magyarok fél év után is hisznek abban, sőt egyre jobban hisznek abban, hogy képesek vagyunk végigvinni ezt a változást, a valódi rendszerváltozást. Ez a bizalom egyszerre hatalmas megtiszteltetés, de remélem, egyetértünk abban, hogy óriási felelősség is. Köszönjük, köszönjük, köszönjük. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon miért bíznak meg ennyien bennünk? Valószínűleg azért, mert az emberek látják, a saját szemükkel látják, és érzik a saját életükben, hogy mi történik. Látják a százezer forintos iskolakezdési támogatást, amelynek a második részletét éppen ezekben a napokban kezdik kézbesíteni. Látják a tűzifa áfacsökkentését, érzik a szociális tűzifakeret megduplázását, látják és érzik a meghozott döntéseinket, találkoznak vele a kórházainkban, az iskoláinkban, a saját településükön. Persze tudjuk jól, hogy fél év még nem elég mindennek a megváltoztatására és az összes vállalásunk teljesítésére, de a magyar emberek pontosan érzékelik a különbséget a politikai szándék és a korábbi álszent politikai színjáték között. A magyar nemzetet többé nem lehet ‑ nem lehet! ‑ úgy kezelni, ahogyan azt az elődeink tették. A magyarokat nem lehet újra átverni, mert már meg tudják különböztetni az emberit és az őszintét a számítótól és a rosszindulattól. Meg tudják különböztetni a hamis vádakat és a lejáratást az őszinteségtől és a valódi igazságtételtől. Látják és érzik, ha valaki meghallgatja őket, és azt is, hogy ha valaki hibázik, akkor kiáll és vállalja a felelősséget. Mi is hibázunk néha, ez természetes. Aki dolgozik, tudják ‑ nem tudom, hogy tudják‑e (Derültség a kormánypárt soraiban.) ‑, az hibázik. De amikor hibázunk, belátjuk, bocsánatot kérünk és kijavítjuk. Azt viszont április 12‑e után a magyar emberek már soha, de soha többé nem fogják elfogadni, hogy következmények nélküli ország legyünk. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Tisztelt Honfitársaim! Megfogadtuk, hogy ami április 12‑e után történik, az több lesz, mint egy kormányváltás. A rendszerváltás azt jelenti, hogy az állam újra az emberek szolgálatában áll, a döntéseknek következményeik vannak, és a közös erőforrásainkat végre a magyar társadalom gyarapodására fordítjuk, hogy az ország működjön, és hogy hazánk emberséges legyen. Az első fél év során megmutattuk, bebizonyítottuk, hogy ezt komolyan gondoljuk.

Néhány hét alatt hazahoztuk az elveszettnek hitt uniós forrásokat, 6000 milliárd forintot. Közösen túléltük a nyári energiaválságot. Létrehoztuk, amint látják, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Megszüntettük a KEKVA-rendszert, és elkezdtük visszaszerezni az ellopott közvagyont.

(13.20)

Csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez, megszüntettük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, százmilliárdos értékben mondtunk fel felesleges szerződéseket a NER ‑ a nemzeti együttbűnözés rendszerének ‑ oligarcháival, és mindenhol, ahol bűncselekmény gyanúja felmerült, feljelentést tettünk. Véget ért ‑ az önök sajnálatára ‑ a propaganda a közmédiában. Újra független közmédiánk van.

Megszüntettük a rendeleti kormányzást, és visszaadtuk az Alkotmánybíróság jogköreit. Két ciklusra korlátoztuk a miniszterelnöki mandátumot, csökkentettük a politikai vezetők fizetéseit és juttatásait. Új, valódi köztársasági elnököt és a legfőbb ügyészt választottunk, és új elnöke van immár az Alkotmánybíróságnak is.

És a változás, tisztelt Honfitársaim, a mindennapokban is megérkezett: 18 év után megduplázzuk a családi pótlékot 1,7 millió ‑ 1 millió 700 ezer ‑ magyar gyermeknél. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Több mint négyszeresére emeljük a minimálnyugdíjat. A minimálbért keresők pusztán a jövő évi adócsökkentéssel havi 20 ezer, évi 240 ezer forinttal visznek majd többet haza. Két és fél millió honfitársunknak csökken az adója.

Eltöröltük a vényköteles gyógyszerek áfáját.

Az oktatásnak és az egészségügynek, a szociális ügynek és a vidékfejlesztésnek újra önálló minisztériuma van. Sok száz milliárd forinttal többet fordítunk 2027-től a magyar emberek egészségére.

Bezárt vasúti mellékvonalakat nyitottunk újra, és soha nem látott, nagyon-nagyon régóta nem látott vasútfejlesztési programot indítunk.

És vége az elszigeteltségnek is: a magyar diákok végre több év után visszatérnek az Erasmus programba. A 2027-es költségvetésben 677 milliárd forintot fordítunk ágazati béremelésekre. 603 ezer honfitársunk, állami alkalmazott honfitársunk fizetése nő nagyon régen nem látott mértékben: az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékkal, a szociális ágazatban dolgozók, a bölcsődékben és a gyermekvédelemben dolgozók 17,8 százalékkal több nettó jövedelemre számíthatnak a béremelésnek és az adócsökkentésnek köszönhetően.

Lesznek olyanok, tisztelt honfitársaim, nem is kevesen, akik 50 százalékkal többet visznek majd haza 2027-től. Egy pedagógiai asszisztens havonta átlagosan mintegy 51 ezer forinttal vihet jövőre haza többet, egy egészségügyi szakdolgozó átlagosan több mint 130 ezer forinttal, és eközben folytatódik a pedagógusok béremelése, és tízmilliárd forintot különítettünk el az állami egyetemek oktatóinak, munkatársainak béremelésére.

Tisztelt Honfitársaim! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek mögött a számok mögött emberek vannak. A beteghordó, aki éjszaka is dolgozik, a gyermekvédelmi munkatárs, aki a legnehezebb sorsú gyermekek mellett áll helyt, a gondozó, aki ott van az idős szüleink, a nagyszüleink mellett, amikor mi nem lehetünk ott, a pedagógiai asszisztens, aki segít, hogy minden gyermek megkapja, megkaphassa a szükséges figyelmet. Ők 16 éven át tartották működésben az ország alapvető intézményeit sokszor az erejükön felül, amikor szükség volt rájuk ‑ és mindennap szükség volt rájuk ‑, az állam és az előző hatalom mindent elvárt tőlük. Amikor ők kértek megbecsülést, mindig volt valami fontosabb. De, tisztelt honfitársaim, ennek most vége.

Hogy érzékeljük a nagyságrendet, ez a 677 milliárd forint, amit most ágazati béremelésekre költünk, nagyjából annyi, amennyit egyetlen év alatt autópálya-koncesszió címén két ember, Mészáros Lőrinc és Szíjj László kapott volna, ha nem sikerül leváltanunk az előző kormányt. 603 ezer ember béremelése helyett két ember gazdagodása folytatódott volna.

Tisztelt Honfitársaim! Emellett végre valami olyasmi kezdődik az oktatásban, amire évtizedek óta nem volt példa. A minisztérium szakértők, pedagógusok, szülők és diákok bevonásával készíti el hazánk oktatási stratégiáját, amelyet hamarosan közösen bemutatunk az országnak. Látjuk, érzékeljük mindennap, hogy a helyzet súlyos, de a megoldás, a megoldások a kezünkben vannak. Iskolafelújítási programot indítunk, újragondoljuk a szakma bevonásával a Nemzeti alaptantervet, hogy tehermentesítsük a diákokat és a tanárokat, és értelmes, egy életre felkészítő tananyagot adjunk a gyermekeink kezébe.

Méltó helyet adunk emellett a szakképzésnek, a felnőttképzésnek, az egy életen át tartó tanulásnak, és önálló felsőoktatási stratégiákkal dolgozunk azért, hogy ez a nemzet, Európa egyik legokosabb, legtehetségesebb nemzete végre kihasználja azt, amiben a legerősebb: a tudását.

Emellett a múlt héten, tisztelt Honfitársaim, döntött a kormány az országfásítási és települészöldítési programról. Az idei nyár mindenkinek megmutatta, hogy milyen súlyos következményei lehetnek és vannak az aszálynak és a hőségnek. A következő négy évben 57 milliárd forintból legalább 12 millió facsemetét ültetünk el, új parkokat létesítünk, és ahol lehet, feltörjük a betont, hogy az iskolák, az óvodák, a bölcsődék, a rendelők udvarain is legyen árnyék, árnyékot adó, egészséges zöldfelület. A jövő nemzedékeinek tartozunk azzal, hogy egy élhetőbb országot adunk nekik.

Tisztelt Honfitársaim! Ma egy másik évfordulóra is emlékezünk. Ma délután Berlinbe utazom, ahol este beszédet mondok a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján. Erre az estére magammal viszem a magyar nemzet történetét és üzenetét, annak a nemzetnek a történetét, amely 1956-ban fegyvert fogott a szovjet elnyomás ellen. Annak a nemzetnek az üzenetét, amely 1989-ben a határ megnyitásával német családok ezreinek, tízezreinek segített elindulni a szabadság felé, és amely nemzet 2026. április 12-én ismét bebizonyította, hogy a polgárok bátorsága és összefogása képes megváltoztatni a történelem menetét, hogy a legszilárdabbnak hitt politikai rendszerek is leválthatóak békés, demokratikus úton, és hogy egyetlen nemzet sincs e Föld kerekén arra ítélve, hogy beletörődjön a saját sorsába.

Berlinben, tisztelt honfitársaim, arról is beszélni fogok, hogy a magyarok és a németek történelme, szabadsága ‑ és valószínűleg jövője is ‑ elválaszthatatlan egymástól. 37 évvel ezelőtt a magyarok hozzájárultak Németország és Európa újraegyesítéséhez, ma pedig közös felelősségünk megőrizni mindazt, amit azóta felépítettünk. Hiszen ugyanabban az Európában élünk, ugyanazok a háborúk, gazdasági válságok és történelmi kihívások érintenek bennünket. Ha egy német autógyár bajba kerül, azt a magyar családok ezrei is megérzik. Ha a Duna vize elfogy, annak következményei országhatárokon át jelentkeznek. A következő nemzedékek békéje, biztonsága és boldogsága azon múlik, hogy képesek leszünk‑e, képesek vagyunk‑e közösen cselekedni.

Tisztelt Honfitársaim! Elmondom majd ma este a német barátainknak azt is, amit az elmúlt alig több mint 1000 napban Magyarországon közösen megtanultunk, hogy a reményvesztettségből van kiút, hogy a megosztottság leküzdhető és hogy a politikába vetett bizalom igenis helyreállítható, ha újra ‑ ha újra! ‑ meghallgatjuk az embereket. A magyarok idén tavasszal megmutatták, mire képes egy nemzet, ha összekapaszkodik és kezébe veszi a saját sorsát. Most pedig rajtunk a sor, hogy a demokratikus győzelemből egy működő, igazságos és emberséges országot, egy ilyen hazát építsünk. Hiszem, hogy ez a magyar példa egész Európának erőt és reményt adhat.

Éljen a független, szabad Magyarország és a demokratikus Európa! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárt soraiban.)

(13.30)