Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Valóban itt van az ideje annak, hogy nyilvánosságra kerüljenek ezek az ügynökakták. A Mi Hazánk Mozgalom ezt már nagyon régóta követeli, és úgy gondoljuk, hogy az eddigi kormányoknak óriási felelőssége, hogy erre még csak most kerülhet sor.

Azonban az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének operatív hibájára szeretném felhívni a figyelmet és annak következményeire, méghozzá egy történelmi példával szeretnék rámutatni arra a hibára, amit például ez a nem túl alapos és átgondolt munka okozott, ami a háttérben folyt.

A XX. század legjelentősebb halasi közéleti személyiségének, Nagy Szeder Istvánnak a nevét gyalázatosan meghurcolják, az ügynökök közé keverték, ami rendkívül súlyos hiba. Nagy Szeder István nem ügynök volt, hanem őt figyelték meg; a kettő nagyon-nagyon nem ugyanaz.

Az 1907-ben született Nagy Szeder István, a kiváló mérnök, helytörténész és politikus 1931-ben lépett be a Gaál Gaszton-féle Kisgazdapártba. Amikor 1945-ben a halasi kisgazdapárt elnökének választották, a már korábban saját elgondolásból kidolgozott, magában dédelgetett egyedi, demokratikus szervezési rendszerét szinte pillanatok alatt szervezési gyakorlattá tette.

A szervezési rendszerének lényege, hogy a közvetlen demokrácia alapelvén teljesen alulról építkezik, a képviseltek számával arányos képviseletet biztosít, és a vezetők visszahívhatók. Az általa kiválóan ismert várost és környékét 114 körzetre osztotta, az önálló körzeteknek vezetősége volt. Minden vezetőt, vezetőségi tagot titkos jelöléssel és titkos választással maguk közül választottak az emberek mindenféle jelölőbizottság nélkül; Nagy Szeder István a jelölőbizottságot mindig valamilyen érdekcsoport kiszolgálójának tartotta, ezért ezt mellőzte.

Ezzel a tiszta, közvetlen demokrácián alapuló rendszerrel, amit később Pfeiffer Zoltán, a Függetlenségi Párt országos elnöke halasi normának nevezett, egy rendkívül erős, szolidáris pártközösséget, 7900 tagú halasi kisgazdapártot szervezett, és mindezt mindenféle honorárium nélkül tette. 1945 és ’47 között ádáz harcra kényszerült az egyeduralomra törő kommunistákkal, 1947-ben letartóztatták, internálták.

Az 1956-os események során az ő visszaállított pártjával tudott békét teremteni Kiskunhalason. Népszavazást indítványozott az 1947 előtti négy koalíciós pártra, amit a Kisgazdapárt elsöprő fölénnyel megnyert 76 százalékkal. Az uralmon lévő Kommunista Párt mindössze 4 százalékot kapott. Tehát Halason az országban egyedülálló módon, demokratikus választással döntötték meg 1956. november 1-jén a szocializmust, és egy csapásra kialakult a többpártrendszer.

Nagy Szeder István életéről több könyv készült, a legutóbbiban ‑ Zsumbera Árpád: Tiszta demokrácia ‑ az író az állambiztonsági levéltári kutatásai alapján felsorolja 23 ügynök fedőnevét, akik 1945 és ’89 között Nagy Szeder Istvánt megfigyelték, egyet közülük meg is nevez. Tehát még egyszer mondom: nem ügynök volt, hanem megfigyelt személy.

Én magam és a kiskunhalasi ’56-os emlékbizottság és annak elnöke, Pajor Kálmán a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy Nagy Szeder István nevét megbélyegezzék azzal, hogy ügynökök között világgá kürtölték. Köszönöm, hogy meghallgattak.