Dr. Latorcai Csaba (KDNP)

DR. LATORCAI CSABA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Engedjék meg, hogy a felszólalásomat azzal kezdjem, hogy mi az, amit helyesnek látunk, amit jónak látunk, akár a célok tekintetében, akár a tervezett intézkedések tekintetében, tehát mi az, amit támogatunk, mi az, amivel egyetértünk.

Először is egyetértünk azzal, hogy szükséges az idei aszály- és fagykárok miatt nehéz helyzetbe került gazdák likviditását erősíteni, gyorsabban és hatékonyabban biztosítani, valamint egyetértünk abban is, hogy meg kell teremteni a Kárenyhítési Alap hosszú távú pénzügyi egyensúlyát. És egyetértünk abban is, amiről már beszéltünk az előző napirendi pont keretében is, hogy a gazdák az idei mezőgazdasági évben nagyon-nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Az idei kárbejelentések jelentősen nagyobbak, mint az előző években.

Azért azt szeretném hozzátenni, hogy mindezeken a bajokon nem segített az sem, hogy a hírek szerint tömegesen utasítják el a Közös Agrárpolitika beruházási pályázatain induló gazdák kérelmeit. Erről egyébként épp ma jelent meg az egyik internetes hírportálon egy hosszú interjú az egyébként ellenzéki elkötelezettséggel nehezen vádolható Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, azaz a MOSZ elnökével, aki egyenesen jogsértőnek, mi több, alkotmánysértőnek tartja az Agrárminisztérium ezen intézkedését. De mindezek miatt összességében egyetértünk egyébként azzal, hogy minél előbb és a lehető legtöbb formában segítséget kell kapniuk a gazdáknak, a gazdálkodásnak, gazdálkodóknak.

Most ezen szempontok mentén engedjenek meg néhány gondolatot a benyújtott törvényjavaslatról! Mi az, amivel egyetértünk, mi az, amit jónak tartunk? Az általános előlegfizetés bevezetése jó, azzal egyetértünk. A minden kárnemre kiterjedő előlegfizetéssel ugyanis lehetővé válik, hogy a termelők ne csak a jövő év márciusában jussanak pénzhez, hanem már 2026 decemberében kárenyhítési előleget kaphassanak.

Itt is hozzátenném azonban, hogy a részletekben rejlik a kisördög, és ha jól érzékeltem a TISZA vezérszónokának felszólalását, nagyon-nagyon fontos, hogy mi lesz majd a részletszabályokban, a végrehajtási rendeletekben, egyáltalán mikor jelenik meg a végrehajtási rendelet, mekkora előleg lesz igényelhető, és mikorra fognak ténylegesen a pénzükhöz jutni a károsultak. Ezek kulcsfontosságú kérdések, de összességében az előlegfizetéssel messzemenően egyetértünk.

Az új források megjelenésével is egyetértünk. A kiegészítő válságtámogatás, amelyet a termelők önállóan vagy kárenyhítéssel együtt pályázat útján igényelhetnek, jó döntésnek látszik. A kármegelőző támogatás is új támogatási forma a mezőgazdasági káresemények megelőzésére hazai és uniós forrásból. Ezzel is egyetértünk.

Mi az, amit viszont problémásnak látunk a tervezetből, tisztelt képviselőtársaim? Ilyen elsősorban a termelői hozzájárulások drasztikus megemelése.

(12.10)

A gazdák hektáronkénti hozzájárulását nemhogy megemelné, hanem egyenesen megduplázná a kormány: az eddigi 5400 forintos területalapú hozzájárulási tételek a duplájára, azaz 10 800 forintra emelkednek; az eddigi 1800 forintos tétel szintén a duplájára, 3600 forintra nő. Ez pedig, tisztelt képviselőtársaim, azt jelenti, hogy a törvényjavaslat közvetlen, kötelező költségnövekedést hárít át a termelőkre, ahogy írják is, az alap hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Nem biztos, hogy ez viszont helyes megoldás. Az általános előlegfizetés lehetősége, ahogy említettem, helyes lépés, a javaslat szerint azonban azok a termelők, akik a tavaszi fagykárok miatt már korábban részesültek kifejezett fagykárelőlegben, kimaradnak ebből az új, decemberi, általános előlegfizetési lehetőségből, így ők nem juthatnak hozzá a téli időszak előtt ehhez a plusz-likviditásiforráshoz ‑ mert ez likviditási forrást jelent. Ezt nem tartjuk helyesnek, ezt felülvizsgálandónak tartjuk.

Folytatnám: ha egy gazda decemberben igénybe veszi a kiegészítő támogatási előleget, de márciusban kiderül, hogy a tényleges kára alapján kevesebb pénz járt volna neki, akkor a különbözetet rendkívül gyorsan, mindösszesen 15 napon belül vissza kell fizetnie. Na most, tisztelt képviselőtársaim, a köztudottan mindannyiunk által elismerten általánosságban likviditási gondokkal küzdő gazdáknak ez a hirtelen jött visszafizetési kötelezettség véleményünk szerint a tavaszi időszakban különös megterhelést jelent ‑ itt is nagyobb méltányosságot javasolnánk. De ha jól értem, a TISZA Párt vezérszónoka is a kármérték megállapítása meg a fizetés és visszafizetés tekintetében azért problémákat, további megfontolásokat jelzett. Egyetértünk, valóban a kárérték számítása is újragondolható vagy legalábbis finomítható lenne.

De engedjék meg, képviselőtársaim, hogy azért feltegyem azt a kérdést, hogy egyébként leegyeztették‑e a tervezetet az érintett mezőgazdasági, agrár érdekvédelmi szervezetekkel. Mert a már felszólalásomban említett MOSZ, azaz a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnökének az állítása szerint ez nem történt meg, nemcsak velük, hanem senkivel, és ezt súlyos problémának tartjuk. Engedjék meg, hogy idézzek ebből az interjúból! Úgy fogalmaz elnök úr, hogy „a kárenyhítési rendszer átalakítására vonatkozó javaslatot ‑ annak ellenére, hogy a kormányzat egyik fontos ígérete a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködés ‑ társadalmi egyeztetés mellőzésével nyújtották be, miközben a javaslat egyik központi ‑ minden termelőt érintő ‑ eleme a hozzájárulási díj kétszeresére emelése.” Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ebből azért az derül ki, hogy ezt a gyakorlatilag a gazdálkodók nagyon nagy hányadát érintő kérdést a kormányzat nem egyeztette magukkal az érintettekkel.

Most, amikor ennek a javaslatnak a vitájánál tartunk, elmondanám azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy lehet, hogy ha ez a javaslat mélyebben lett volna egyeztetve ‑ pedig idő volt, mert már a nyár elején lehetett látni, hogy milyen aszály lesz, tehát a kárenyhítésre hónapok álltak rendelkezésre ‑, engedjék meg, hogy azért ide, a Ház falai közé hozzak két kereszténydemokrata javaslatot, amit mi magunk tettünk egyébként a kárenyhítés érdekében, annak elősegítése érdekében a kereszténydemokrata képviselőtársaimmal. Egyrészt a mi javaslatunk úgy szólt, hogy a súlyos aszályhelyzetre való tekintettel a gazdálkodók részesüljenek kiegészítő támogatásban, amelynek alapját a mi javaslatunk szerint a területalapú támogatások adnák, és erre a célra javasoltunk egy 85 milliárd forintos keretet létrehozni, amely három fő elem megvalósítására tudna lehetőséget biztosítani: egyrészt az alaptámogatás 20 százalékos emelésére azonnal; az újraelosztási támogatás 20-40 százalék közötti, hektáralapon diverzifikált emelésére; és külön segítséget szeretnénk nyújtani a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására az 50 százalékos megemeléssel. Szeretném jelezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a javaslat megvan, egyelőre a tárgysorozatba vételt az Országgyűlés kormánypárti többsége nem támogatta.

De benyújtottunk egy olyan javaslatot is, amiről a héten már volt szó itt, az Országgyűlés falai között az adótörvények vitája kapcsán is, de valljuk be őszintén, hogy arról a javaslatról, amit önök a programjukban ígértek ‑ a zöldségek és gyümölcsök áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése, ráadásul Magyar Péter miniszterelnök úr még a választások előtt azt ígérte, hogy a TISZA Párt választási győzelme esetén ezt azonnal be is vezetik ‑, mintha önök megfeledkeztek volna. Pedig most volna ‑ most volna! ‑ igazán aktuális; most adna különleges segítséget az aszály miatt nehéz helyzetbe került gazdák számára. Úgyhogy nagy tisztelettel javasolom, hogy a gazdák támogatása és segítése tekintetében ne csak a klasszikus kárenyhítési eszközöket alkalmazzuk, hanem például a KDNP-nek a benyújtott és az Országgyűlés előtt lévő, zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékos csökkentésére vonatkozó javaslatát is támogassák, ha már a kormány a TISZA Pártnak ezt a vállalását nem építette bele a 2027-es adótörvény-tervezetbe sem. De nem késő, még lehet korrigálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve az eddig elmondottakat, tehát a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója a gyorsabb kárenyhítést, az általános előlegfizetést támogatja ‑ várjuk a részleteket. A gazdáknak a megduplázott befizetését viszont jelen helyzetben rendkívül méltánytalannak tartjuk. Ne a gazdák, hanem az állam járuljon hozzá a költségekhez nagyobb támogatással. Erre vannak különböző megoldások. Ne a gazdákat sújtsák befizetési kötelezettséggel, hanem a többletigényt, a Kárenyhítési Alap fenntarthatósága érdekében szükséges többletigényt teljes mértékben vállalja át a kormányzat! Hogy az magyar költségvetési forrásból vagy európai uniós alapokból történik, már másodlagos, de ne a gazdákat terheljék ezzel. Harmadrészt pedig tisztelettel kérjük, hogy fontolják meg újra a korábbi javaslatainkat, akár a gazdálkodóknak a területalapú kiegészítő támogatását illetően, amiről maga Bóna miniszter úr nyilatkozott úgy az egyik felszólalásom kapcsán, hogy akár lehet egy érvényes megoldás is, tehát ha akár lehet, akkor miért ne támogatná a kormányzat?! Másik irányból pedig szintén kérjük, hogy fontolják meg újra ebben a helyzetben, ez után az aszályos év után különösen, a magyar termelésű zöldségek és gyümölcsök áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentését.

Tisztelt Országgyűlés! Érdemi, komoly segítséget várunk a gazdák számára, de ne úgy, hogy nekik kelljen többet fizetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)