Dr. Bódis Péter (TISZA)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Miniszterelnök úr és Lukács Gábor frakcióvezető-helyettes képviselőtársam ma már részletesen beszélt a mentelmi jogról, de egy-két gondolatot engedjenek meg, hogy én is elmondjak!

Az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog a parlamenti munka zavartalanságát és a képviselők függetlenségét biztosító jogintézmény. Az Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdése értelmében az országgyűlési képviselőt mentelmi jog illeti meg. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény pedig ezen alaptörvényi rendelkezés alapján szabályozza az országgyűlési képviselők mentelmi jogának tartalmát.

A mentelmi jog két fő elemből áll: az egyik a felelősségmentesség, illetve a másik a sérthetetlenség. Előbbi azt jelenti, hogy a képviselő bíróság vagy hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. A sérthetetlenség pedig a képviselő személyes szabadságát és a büntetőeljárások alóli védelmét biztosítja.

Ennek nyomán fontos annak rögzítése, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető-eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Tisztelt Képviselőtársak! A közvádas eljárások és magánvádas eljárások között a jogi határvonalat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XL. törvény húzza meg, amikor taxatívan rögzíti azon, egyébként magánindítványra büntetendő bűncselekmények körét, amelyek esetében magánvádas eljárásnak lehet helye.

(15.40)

Tisztelt Képviselőtársak! A hatályos magyar jogszabályok mindenkire nézve egyformán kötelezők, ez alól az országgyűlési képviselők sem kivételek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)