{"cycle": 43, "id": "41-64", "date": "2026-11-05", "ulnap": 41, "seq": 64, "speaker": "Papp Zsolt (Fidesz)", "p_azon": "004W", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/934 A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról", "iromany": "T/934", "duration_s": 601, "position": null, "chars": 8615, "paragraphs": ["PAPP ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sok mindenben egyetértünk Ráki képviselő úrral. Tényleg nagyon sok mindenben. Hosszú szakmai vitát lehetne lefolytatni, és mindjárt el is mondom, hogy melyek azok a részek, amelyekben eltérés mutatkozik, de mégis ugyanabba az irányba mutatnak.", "Szerintem fontos először is kihangsúlyozni, hogy kárenyhítésről beszélünk, és nem kártérítésről. Ez az első és legfontosabb, amit mindig el kell mondani, hogy az elszenvedett károk után az öngondoskodásról és az állam együttműködéséből fakadó, önkéntesen vagy kötelezően csatlakozó tagok kárenyhítési rendszeréről beszélünk.", "Nehéz egyébként erre a kérdésre érdemi választ hozni úgy, mikor tudjuk jól, hogy a végeredmény az, hogy 100 milliárdos, 500, vagy azt meghaladó mértékű, akár 1000 milliárdos kár keletkezik egy-egy ilyen nehéz évben, mint akár a 2026-os esztendő. Azt pedig látjuk, hogy az önkéntesen vagy kötelezően csatlakozott gazdák részéről, illetve a költségvetésben elkülönített forrásból, ennek a fejezetéből valahol a 30-40 milliárd forintot éri el. Ezért egyetértek abban, hogy ezt a lábát meg kell erősíteni.", "Hosszú vita van köztünk arról is, hogy a szántóföldi növénykultúránál ez 1800-ról 3600-ra, az egyéb szántóföldinél, az ültetvénynél, a szántóföldi zöldségeknél pedig 3800 forintra nőne, az ültetvények esetén 5400-ről 10 800 forintra, tehát ez a meglévő befizetési kötelezettségek megduplázása. De azt is látjuk, hogy mennyibe kerül, és tudjuk jól, mennyi 1 hektár bekerülési költsége, legyen ez szántóföldi, legyen ez gyümölcsültetvény, és hogy a keletkezett kár mértéke százezrekben mérhető. Tehát nehéz innen megközelíteni, hogy 3600 forint legyen az 1800-ból, merthogy a bekövetkezett kár mértéke több százezer forint az idei esztendőben. 1,62 millió hektárra érkezett be kárbejelentés, több mint 1,5 millió hektárra a kukoricánál.", "Ha a gazda szemüvegén keresztül nézzük ezt a kérdést, ő azt tudja erre mondani, hogy a kiszáradt kukoricájában nem termett meg a következő évi kárenyhítés befizetése, sem az 1800, sem a 3600 forinté. Úgyhogy ez egy fontos kérdés, hogy honnan vizsgáljuk és mit szeretnénk tenni a kárenyhítéssel.", "Én eggyel visszább megyek államtitkár asszony expozéjánál, a biztosításidíj-támogatásnál, az öngondoskodásnál, mert ma egyébként nincs lehetősége egy gazdának, akár Békésben, aszálykárra biztosítást kötni. Én úgy gondolom, az én tudásom az, hogy nem köt a biztosító. Ott, ahol köt is valamilyen konstrukcióban biztosítást ‑ a biztosítások kétharmadát ‑ a Dunántúlon, kevesebbért, és egy szerény részét egyébként az Alföldön vagy az ország egyéb pontján, lényegesen magasabb összegért, de alapvetően nem biztosított az öngondoskodás lehetősége. Ezért igazából ez a két lehetőség marad, az aszálykár- és a mezőgazdaságikrízis-biztosítás.", "A kárenyhítésről hosszabban szeretnék beszélni, de a krízisbiztosításról csak egy-egy mondat, hogy üdvözöljük a határ csökkentését 30 százalékról 20-ra, viszont még mindig nem tartom valódi megoldásnak, mert csak néhány száz csatlakozó van. És azt is fontos kiemelni a krízisbiztosításnál, hogy bár ott uniós forrás lehetősége nyílik meg egyébként a károk megtérítésére vagy a jövedelem-visszaesés kompenzálására, de a bent lévő, csatlakozott tagoknak, gazdálkodóknak is évről évre befizetési kötelezettsége generálódik.", "De vissza a kárenyhítésre! Egyetértek, azt a képletet kell megvizsgálni, amelyik abban az elmúlt öt évben kiveszi a legjobbat és a legrosszabbat, mármint az évek átlagában vizsgálva a gazdaság szempontjából legjobb évet és a legrosszabbat.", "(12.00)", "Ha visszanézünk, akkor ebbe beletartozik a jövő évben már az idei esztendő, a ’22-es esztendő; ha kiveszünk még belőle egy legjobbat, melyik marad az az év, amire úgy emlékszünk, hogy jó volt? A ’25-ös? A ’24-es? Mindegyik termésátlaga megmutatta magát, akár a szántóföldi növény esetében vagy gyümölcstermesztés vonatkozásában is. Újra kell gondolni azt a képletet, vagy kinyitni az évek számát, vagy pedig a hozamcsökkenés mértéke oldaláról lehetne megközelíteni a kárenyhítés képletét.", "Egy másfajta kérdéssel is érdemes lenne az agrárkárenyhítés tekintetében foglalkozni, hiszen az idei esztendő megmutatta, hogy az állattartó telepeknek a legnagyobb kihívást a tömegtakarmányok rendelkezésre állása tudta nehezítő tényként előállítani. A kárenyhítésben ma nem szerepelnek a tömegtakarmányok. Látjuk, hogy számos olyan növény- és állategészségügyi járványos megbetegedés van egy éven belül, amely sújtja az agráriumot, amelyet érdemes lenne szakmai vitára hívni, hogy van‑e pénze, van‑e lehetősége, van‑e értelme az állatok után egyébként egy agrárkárenyhítési rendszerben gondolkodni, hogy nemcsak egy szántóföldi, nemcsak egy gyümölcsültetvényben gondolkodunk, hanem gondolkodunk rét-legelő-kaszálóban, és gondolkodunk az állattartásban.", "Jó példa volt, ami nehéz helyzetet teremtett, és jó segítség lett volna a ragadós száj- és körömfájás esetében, vagy a különböző ragályos megbetegedések esetében egy olyan rendszer, ami biztos és kiszámítható módon mégis ott áll a gazdálkodók háta mögött, rendelkezésre áll, és képes segítséget nyújtani. De vajon felmerül‑e a kérdés benne, hogy képes‑e kitermelni az állattartó. Képes‑e a hozzájárulást megfizetni? Elbírja‑e az idei esztendő az emelést vagy a normál befizetést? Ha arról beszélünk, hogy 1,6 millió hektáron súlyos kár keletkezett, olyan károkat okozott az aszály, valóban, ma már látszik a tápanyag-utánpótlás, a vetőmag beszerzésénél, aminek hosszú távon a jövő esztendőre vagy azután lesz csak látható jele, hogy milyen károkat fog elveszíteni egyébként, vagy milyen károkat fog szenvedni az agrárium akár a tápanyag utánpótlásával, akár a fajtaválasztékkal és annak használatával.", "Úgyhogy nagyon fontos kérdéseket kellene, én azt javaslom, még kinyitni ahhoz, hogy az agrárkárenyhítés eredményesen tudja szolgálni az agrárium megváltozott körülményeit. Az előleg kérdését üdvözöljük, mert előleg nélkül ma nem maradna meg, nem tudná befejezni az idei évi szükséges mezőgazdasági munkákat, fizetni a bérleti díjat, felkészülni a jövő esztendőre.", "Azt is üdvözöljük, hogy csökkennek az adminisztratív terhek. Csak egy kérdés maradt bennem. Azt említette államtitkár asszony, hogy egy igényléssel novemberben két jogcímben, egyszerűsített adminisztrációval mégis támogatásban tudnak részesülni. Csak annyi lenne a kérdésem, hogy aki ebből kimarad és most nem igényel, mindkét támogatásból kimarad, vagy van‑e lehetősége majd az uniós forrásban való külön támogatásnak a részvételére.", "A támogatáselőleg finanszírozása tényleg hasznos intézménye a kárt szenvedett gazdálkodóknak, bár fontos hozzátenni, hogy ettől nem fog nőni a támogatás mértéke. Az viszont fontos kérdés, hogy ha a befizetés emelkedik, akkor emelkedik‑e egyébként a megillető támogatás mértéke is. Szélesedik a támogatásba vonhatóak köre, vagy csak kiváltjuk azt, hogy ne kelljen többletforrást, költségvetési többletterhet hozzárakni? Az 1 forint befizetett kárenyhítési hozzájárulásnál 1 forint hozzájárulásnak megfelelő összeggel járul‑e hozzá majd a kormányzat ehhez a támogatási konstrukcióhoz? Ezért is fontos kérdés, hogy hogyan lehet az agrárkárenyhítés rendszerét időszerűre szabni.", "Az is fontos negatív kritika volt az elmúlt évekből felhalmozódva, vagy az, aki időjárási kockázatnak kitett gazdaságában ‑ legyen ez fagy, aszály, vagy bármely olyan tényező, amely nehéz helyzetbe hozta a gazdaságát ‑, vagy olyan nagygazdaság, amelynek a termelési volumenének okán nem érte el a hozam csökkenését, bár mindig rendes befizetője volt ennek a rendszernek, soha nem volt visszaigénylője. (Sic!) Ezt a kérdést is, azt gondolom, érdemes meghallgatni és kinyitni, hogy az, aki soha nem tudott belőle visszaigényelni, és nem tudott ennek kedvezményezettje lenni a sok kára mellett, de mégis az üzemméretéből fakadóan hozamcsökkenést nem ért el ‑ ezt felül kell bírálni.", "És még azt gondolom, még egy kérdést javaslok felülbírálni vagy kinyitni és vitára bocsátani. Az pedig az, hogy aki nyereséges volt és nem veszteséggel zárja az idei esztendőt, mert amiről most beszélünk, az 5400 forintról 10 800 forintra történő emelés, az a jövő év szeptemberi befizetés. Ennek nem most van itt a befizetési időszaka, ezt jövő szeptemberben kell tudni megfizetni.", "Ma azt látjuk, hogy hogyan áll az agrárium, a feldolgozóipar, az állattartás, melyek azok a nehezítő tényezők, amelyek nap mint nap elé gördülnek. Vajon a jövő esztendőben lesz‑e képessége az agráriumnak ezt kitermelni, és jövő szeptemberben ezt megfizetni? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz-KDNP padsoraiban.)"]}