{"cycle": 43, "id": "41-60", "date": "2026-11-05", "ulnap": 41, "seq": 60, "speaker": "Dr. Árvay Nikolett (TISZA)", "p_azon": "0032", "faction": "TISZA", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/934 A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról", "iromany": "T/934", "duration_s": 1175, "position": "Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium államtitkára", "chars": 17954, "paragraphs": ["DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság az elmúlt években rendkívüli nehézségekkel szembesült. A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek egyre jobban megnehezítik a mindennapi gazdálkodást: egyre hosszabbak az aszályos időszakok, több hullámban érkeznek a tavaszi fagyok, és egyre gyakoribb a hirtelen lezúduló, nagy intenzitású csapadék és a jégesők is. Ezek a jelenségek nemcsak a termés mennyiségét csökkentik, hanem a gazdálkodás kiszámíthatóságát és a gazdálkodók jövedelembiztonságát is veszélyeztetik. Aki ma vidéken jár és beszél a gazdákkal, az tudja, hogy ez nem egy elvont klímapolitikai kérdés. Ezt a kiszáradt táblák, a vártnál jóval kisebb termés és a kifizetetlen számlák is igazolják; ez a kérdés erről is szól. És pontosan erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat is.", "Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a gazdák biztonsága nem az ágazat magánügye. Hiszen ha egy gazda nem tudja kifizetni a vetőmagot, a takarmányt vagy a munkabéreket, akkor jövőre kevesebbet vet, kisebb állományt tart, vagy végleg feladja a gazdálkodást. És ennek a következményeit nemcsak a vidéki közösségek fogják megérezni, hanem bizony az egész ország. Az élelmiszer-termelés biztonsága, a hazai alapanyag-ellátás és végső soron az élelmiszerárak is mind-mind ezen múlnak. A kockázatkezelésre fordított forrás tehát nem kiadás, hanem befektetés a magyar élelmiszer-gazdaság jövőjébe.", "Engedjék meg, hogy már itt az elején megfogalmazzam a javaslat lényegét. A károkat ugyan nem tudjuk megakadályozni, de a gazdákat nem hagyhatjuk hónapokig várni a segítségre. A javaslat négy irányban erősíti a mezőgazdasági kockázatkezelés rendszerét: az első a gyors segítség a károsultaknak, a második az erősebb közös kockázatviselés, a harmadik a megelőzés támogatása, a negyedik pedig az alacsonyabb belépési küszöb a krízisbiztosításban. A felszólalásomban ezt a négy elemet szeretném bemutatni, előbb azonban arról is szólni szeretnék, miért éppen most van szükség a változtatásra.", "A 2026-os kárenyhítési évben október 26-áig 1,621 millió hektárra érkezett kárbejelentés, döntően az aszály miatt. Ez az adat önmagában is jelzi, hogy mennyire súlyos a helyzet, és hogy azonnal cselekedni kell, hiszen a gazdáknak most van szükségük a segítségre. A becsült kárenyhítési forrásigény meghaladja a 100 milliárd forintot. Tisztában vagyok vele, hogy ilyen számoknál pontosan kell fogalmazni, ezért ezt meg is teszem. A ’26-os károk kompenzálására jelenleg mintegy 24 milliárd forint állhat rendelkezésre. Ehhez társulhat a ’26. és ’27. évre rendelkezésre álló válságtámogatás, amelynek a két évre összevont összege 99,6 millió euró, vagyis megközelítőleg 36 milliárd forint. Nem fogok úgy tenni, mintha ez fedezné a teljes kárt, de éppen ez a különbség mutatja meg, hogy a rendszert erősíteni kell, és hogy nem halogathatjuk az erősítést.", "Magyarországon olyan agrár-kockázatkezelési rendszer működik, amely kellő alapot teremt a károk mérséklésére. A kárenyhítési rendszer, a biztosításidíj-támogatás és a krízisbiztosítás együtt azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodók a természeti károk ellenére is fenntarthassák a termelést és megőrizhessék a versenyképességüket. Az alapokat tehát nem kell lebontani. A mostani rendkívüli év azonban élesen megmutatta a jelenlegi szabályozás korlátait.", "Az első korlát az időzítés. A jelenlegi szabályok szerint a kárenyhítő juttatást a káreseményt követő év márciusában fizetik ki. Gondoljunk csak bele, hogy mit jelent ez egy gazdának, akinek nyáron kiégett a kukoricája: neki most kell kifizetnie a hiteleit, a bérleti díjakat, a takarmányt és az őszi vetés költségeit. A segítség pedig csak fél év múlva érkezne. Ilyen mértékű károk mellett a termelők likviditása nem várhat fél évet. Aki ősszel nem jut forráshoz, az vagy drága hitelt vesz fel, vagy elhalasztja a beruházásait, vagy kevesebbet fog vetni. Ezek mind olyan döntések, amelyek a következő év termelését veszélyeztetik. A késve érkező segítség így a kárt nem képes enyhíteni, hanem részben át is viszi a következő évre.", "A második korlát, hogy előleget eddig csak szűk körben lehetett kapni: a tavaszi fagy, valamint a 2026. július 15-éig bekövetkezett jégesőkárok után. Az aszálykárosultak, akik az idei év legnagyobb kárvallotti körét adják, ebből eddig kimaradtak.", "A harmadik korlát, hogy a rendszer alapvetően utólag kompenzál; a megelőzésre, vagyis arra, hogy a gazdálkodó felkészülhessen a kockázatokra, nem volt külön nevesített támogatási jogcím.", "A negyedik korlát a krízisbiztosítás magas, 30 százalékos jövedelemcsökkenési küszöbe, amely miatt sok gazdálkodó számára ez az eszköz nem volt elég vonzó.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat mind a négy korlátra választ ad. Első körben a javaslat legfontosabb eleme a minden kárnemre kiterjedő, általános előleg törvényi szintű bevezetése. A módosítás lehetővé teszi, hogy a kockázatközösség tagjai közül mindazok, akik kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtanak be, automatikusan jogosultak legyenek az előlegre is. Nem kell külön kérelmet benyújtani, és nem számít, hogy aszály, fagy, jégeső vagy más természeti kár érte‑e a termelőt. Ez méltányossági kérdés is, hiszen nehéz lenne megmagyarázni egy alföldi gazdának, akinek az aszály vitte el a termését, hogy miért kaphatott előleget a jégkárosult szomszédja, ő pedig miért nem. A természet nem tesz különbséget a károk között, ezért a segítségnek sem szabad különbséget tennie. Az általános előleggel ezt az igazságtalanságot szeretnénk megszüntetni. Becslésünk szerint mintegy 70 ezer termelő részesülhet kedvezően az intézkedésből. Az általános előleg bevezetésével az agrár-kárenyhítési rendszer reagálóképessége jelentősen javul, mert a gyors és hathatós pénzügyi segítség minden tag számára elérhetővé válik.", "Sokan felteszik azt a kérdést, és talán önök közül is sokan megkérdezik, hogy biztosan megkapják‑e még idén a gazdák. Erre őszinte választ szeretnék adni, mert a gazdák nem ígéreteket, hanem kiszámíthatóságot várnak. A célunk az, hogy igen, az előleg kifizetése még 2026 decemberében megtörténjen, a kérelmek november 30-ai beadási határidejét követően. Ehhez pedig három feltételnek együttesen kell teljesülnie: rendelkezésre kell állnia a hazai költségvetési forrásnak, az Országgyűlésnek el kell fogadnia ezt a törvénymódosítást, és meg kell jelennie a végrehajtási rendeletnek.", "(11.30)", "Ezen a ponton tehát önökön, tisztelt képviselőtársaim, is múlik, hogy a gazdák mikor juthatnak a pénzükhöz. A rendes eljárásban a kifizetés jövő márciusban történne. A javaslat lehetővé teszi, hogy az előleg már decemberben megérkezzen. Azt valljuk, hogy aki gyorsan segít, az kétszer segít.", "Ezért arra kérem önöket, hogy a vitában világosan válasszuk külön ezt a három kérdést. Az első a törvényi lehetőség: erről dönt most majd az Országgyűlés. A második a költségvetési fedezet: ezt a kormánynak kell biztosítania. A harmadik pedig a tényleges kifizetés: ezt a Kincstár végzi a végrehajtási rendelet alapján. Ha ezt a hármat összemossuk, akkor a gazdák csalódni fognak. Ha viszont külön kezeljük, akkor a gazdák pontosan tudni fogják, hogy mikor és mire számíthatnak.", "A Magyar Államkincstár az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján arányosított kifizetést alkalmaz. A törvényi szabályok szerint az előleget minden jogosultnak azonos százalékban kell biztosítani, vagyis senki sem kerülhet sem előnyös, sem hátrányosabb helyzetbe. Egy dolgot itt is világosan ki kell mondjunk: a decemberi előleg nem azonos a végleges kárenyhítő juttatással. A végleges összeget a későbbi eljárásban állapítják majd meg, és abba ennek az előlegnek az összegét bele kell számítani. Ez az előleg tehát nem egy többletpénz, hanem a járó segítség egy részének előrehozott kifizetése. A legszűkebb időszakban, a legnehezebb hónapokban fog segíteni a gazdáknak.", "Joggal merülhet fel az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha valaki több előleget kapott, mint amennyi majd végül járni fog neki. A különbözetet természetesen rendezni kell. A javaslat ezt kárenyhítési hozzájárulásként határozza meg, és a visszafizetés kamatmentes. A gazdát tehát nem terheli kamat, büntetés vagy pótlólagos költség. Ez egyszerre szolgálja a pontos elszámolást és a gazdák védelmét is.", "Felmerülhet az is, hogy nem jelent‑e kettős finanszírozást, ha egyszerre többféle támogatás érhető el. A válasz erre egyértelműen: nem. A különböző eszközök eltérő célokat szolgálnak. A kárenyhítő juttatás a természeti károkat kompenzálja. A kiegészítő válságtámogatás egy külön pályázati jogcímen érhető el, a kármegelőző támogatás pedig a károk megelőzésére irányul. A törvény egyes forrásoknál elkülönített nyilvántartást ír elő, az előlegeket pedig a végleges juttatás megállapításakor figyelembe kell venni, éppen a túlkompenzáció elkerülése érdekében.", "Ugyanezért a javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a 2026-os és a ’27-es kárenyhítő juttatást kiegészítő válságtámogatás nem része a kárenyhítő juttatásnak. Önállóan vagy azzal együtt a pályázati felhívás szerint igényelhető, ezért a forrásokat jogcímük szerint elkülönítetten kell kezelni. Szeretném jelezni a gazdáknak, hogy a pályázati felhívás egyébként már elérhető a kap.gov.hu oldalon, és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem egyben a felhívás szerinti támogatási kérelemnek is minősül. Tehát egy kérelem, két segítség és kevesebb adminisztráció.", "Engedjék meg, hogy a gazda szemszögéből is összefoglaljam ezt a folyamatot! Az első lépés, hogy a termelő november 30-áig benyújtja a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét. Ezzel automatikusan jogosulttá válik az előlegre, és a kérelme egyben a kiegészítő válságtámogatás iránti kérelemnek is minősül. A második lépés, hogy a Kincstár az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján mindenkinek azonos arányban megállapítja és a feltételek teljesülése esetén decemberben ki is fizeti az előleget. A harmadik lépés pedig a későbbi eljárás, amelyben megállapítják a végleges kárenyhítő juttatást, és ebből levonják a már kifizetett előleget. Ha pedig valakinek véletlenül kevesebb jár a végén, mint amennyit előlegként megkapott, akkor a különbözetet kamatmentesen rendeznie kell. A gazdáknak tehát nem kell új eljárásokat megtanulniuk, nem kell újabb nyomtatványokat kitölteni, a segítség viszont hónapokkal korábban megérkezhet a számlájukra.", "Tisztelt Ház! Most a javaslat egyik legérzékenyebb pontjáról, a termelői hozzájárulás emeléséről szeretnék beszélni. Nem akarom ezt elhallgatni vagy szépíteni, mert a gazdák pontosan ki tudják számolni, hogy mennyit fognak fizetni. A törvényjavaslat 10. §-ában egyes, jelenleg 5400 forintos tételeit 10 800 forintra, az 1800 forintos tételeit pedig 3600 forintra módosítja, vagyis az érintett összegeket megduplázza. A konkrét gazdálkodói teher az érintett művelési ágtól és a törvény szerinti besorolástól függ.", "Itt is felmerülhet az a kérdés, hogyhogy emeljük a gazdák befizetési kötelezettségét éppen akkor, amikor károkat szenvednek. A válasz erre viszont az, hogy a kárenyhítési rendszer egy közös kockázatviselésre épül, és három lábon áll, a termelői befizetéseken, a nemzeti kiegészítéseken és az uniós forrásokon. A termelői befizetéshez a nemzeti és az uniós forrás is kapcsolódik.", "Ennek a rendszernek a lényege az, hogy ha a termelők több hozzájárulást fizetnek be, akkor ahhoz igazodva több hazai forrás és ‑ ami talán még fontosabb ‑ több uniós forrás hívható le, és fordítható a gazdák megsegítésére. A cél tehát nem önmagában a befizetés növelése, hanem az, hogy nagyobb károk esetén is legyen elegendő forrás a kompenzációra. A Kárenyhítési Alap fizetőképessége csak így tud javulni. Az előbb elmondott számok mutatják, hogy miért is van erre szükség. Ha a kárigény meghaladja a százmilliárd forintot, a rendelkezésre álló forrás pedig ennek csupán a töredéke, akkor a rendszert egyértelműen erősíteni kell, különben a következő aszályos évben ugyanitt fogunk tartani.", "Hadd emlékeztessem önöket arra is, hogy mit jelent a kockázatközösség. Azt, hogy a gazdák nem egyenként, hanem közösen viselik a természet kockázatait. Aki idén szerencsésebb volt és elkerülte a jég vagy az aszály, az jövőre maga is károsult lehet, és akkor ő számíthat a többiek befizetéseire. Ez a szolidaritási rendszer a lényege. A klímaváltozással azonban a kockázatok sokkal nagyobbak lettek, ezért a közösen képzett tartaléknak is nagyobbnak kell lennie. Egy olyan alap, amely csak kisebb károkat tud kezelni, éppen akkor hagyja cserben a gazdákat, amikor arra a legnagyobb szükségük van.", "Szintén elhangozhat az a kérdés is, hogy nem az államnak kellene‑e viselnie a többletköltséget a gazdák helyett. Itt szeretném világossá tenni, hogy az állam nem vonul ki a teherviselésből, hanem ugyanakkora összeggel vállalja azt. A rendszer már most is közös finanszírozású. A termelői hozzájárulás százszázalékos emelése esetén az államnak ugyanolyan mértékű hazai költségvetési forrást kell biztosítania, és ezzel egyidejűleg arányosan nő a lehívható KAP stratégiai terv forrása is. Minden forint, amelyet a gazda befizet, mellé hazai és uniós forrás is társul. Tehát ez nem teheráthárítás, hanem tehermegosztás, és a gazdák számára egy kedvező konstrukció.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A kárenyhítés alapvetően a már bekövetkezett károk utólagos kompenzálását szolgálja. Ha azonban csak a károk után avatkozunk be, akkor mindig egy lépéssel le leszünk maradva az időjárás mögött, ezért a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a kármegelőzésre. A javaslat új támogatási jogcímet hoz létre a mezőgazdasági káresemények megelőzésének előmozdítására. Forrása központi költségvetési és uniós támogatás lehet, amelyet elkülönítetten kell nyilvántartani. A konkrét támogatható tevékenységeket, valamint az igénylés és a kifizetés részletes feltételeit miniszteri rendelet határozza meg. Az elkülönített nyilvántartás nem adminisztratív részletkérdés. Ez garantálja, hogy a megelőzésre szánt forrás valóban a megelőzést szolgálja, és ne olvadjon be a kárenyhítés vagy más célok egyéb forrásai közé. Átlátható, ellenőrizhető és számonkérhető lesz, hogy mire fordítjuk a pénzt. A két eszköz nem versenytársa, hanem kiegészítője egymásnak. A cél az, hogy a gazdálkodó ne csak a kár után kapjon segítséget, hanem a kockázatok mérsékléséhez is támogatást vehessen igénybe. Azt gondolom, ez a józan gazda logikája is. Jobb ma egy forintot a megelőzésre költeni, mint holnap tízet a kár enyhítésére.", "A kármegelőzés ugyanakkor nem állhat egyedül. Az előttünk álló évtized egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lesz. Magyarország csak akkor őrizheti meg mezőgazdaságának versenyképességét, az élelmiszer-termelésének biztonságát és a vidéki közösségeinek erejét, ha a vízgazdálkodási, aszálykezelési és kockázatkezelési intézkedések egymást erősítve komplex rendszerként működnek. A kármegelőző támogatás ennek a rendszernek egy fontos építőköve lehet.", "Az agrárpolitika egyik legfontosabb feladata az ellenálló képesség növelése és az agrárium hosszú távú jövedelmezőségének a biztosítása. Ezt szolgálja a krízisbiztosítás megújítása is. A javaslat csökkenti a jogosultsági küszöböt, a jelenlegi legalább 30 százalékos jövedelemcsökkenés helyett már a 20 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenés is megalapozhatja a kompenzációt. A rendszer továbbra is önkéntes, és hároméves csatlakozással működik. A kompenzáció mértéke az elszenvedett jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka.", "(11.40)", "És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az a gazda, akinek a jövedelme például a negyedével esett vissza, eddig egyetlen forint kompenzációt sem kaphatott a krízisbiztosításból, mert nem érte el a 30 százalékos küszöböt. A jövőben ő is jogosult lesz. Ez különösen azoknak lehet fontos, akiket nem egyetlen nagy katasztrófa, hanem több kisebb, egymást követő kár sújt, és akiknek a jövedelme így fokozatosan, de érezhetően csökken.", "A rendszer jelenlegi tagsága alapján mintegy 200-250 gazdálkodó érintett közvetlenül. Ez a szám ma még egy szerény szám, de éppen ezen szeretnénk változtatni. A célunk az, hogy kisebb jövedelemcsökkenés esetén is elérhető legyen a kompenzáció, és ez növelje a gazdálkodók csatlakozási hajlandóságát. A termelőknek tudniuk kell, hogy rendkívüli káresemények idején számíthatnak olyan eszközökre, amelyek segítik a munkájukat, annak folytatását és gazdaságuk fennmaradását.", "Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék önökkel őszinte lenni. Önmagában egy törvénymódosítás nem tudja megszüntetni, sem megelőzni az időjárási kockázatokat, az aszály nem fog meghátrálni egy paragrafus előtt, egy jó törvény azonban eldöntheti, hogy a gazdák egyedül maradnak‑e a kárral vagy számíthatnak‑e a közösségre.", "Azt is tudom, hogy ez a javaslat nem az utolsó lépés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egy hosszú munka, amelyben a kockázatkezelés mellett a vízgazdálkodásnak és az aszálykezelésnek is kulcsszerepe van. A most benyújtott módosítás azonban azonnal, már ebben a kárenyhítési évben érezhető változást hozhat. Ezért kérem, ezt a javaslatot ne a pártpolitika, hanem a gazdák érdeke felől nézzük. A szárazság nem kérdezi meg senkitől, hogy melyik pártra szavazott.", "A javaslat a kockázatkezelési rendszer több elemét is erősíti, gyorsabb pénzügyi segítséget ad, mert az előleg a márciusi kifizetés helyett már decemberben megérkezhet. Nagyobb finanszírozási lehetőséget teremt, mert a közös kockázatviselés több hazai és uniós forrást mozgósít, és forrást biztosít a megelőzésre, szélesebb krízisbiztosítási védelmet nyújt az alacsonyabb belépési küszöbbel.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Végül hadd ismételjem meg azt a mondatot, amellyel kezdtem, mert ez a javaslat lényege. A károkat nem tudjuk megakadályozni, de a gazdákat nem hagyhatjuk hónapokig várni a segítségre. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjen, hogy a segítség valóban időben eljuthasson a magyar gazdákhoz. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)"]}