{"cycle": 43, "id": "41-14", "date": "2026-11-05", "ulnap": 41, "seq": 14, "speaker": "Papp Zsolt (Fidesz)", "p_azon": "004W", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/933 A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról", "iromany": "T/933", "duration_s": 597, "position": null, "chars": 8377, "paragraphs": ["PAPP ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Csak néhány, ön által felvetettre hadd reagáljak! Az agrárkamara a Copa-Cogeca rendes tagja; szavazati joggal rendelkező tagja annak a gazdaszervezetnek, amely Európában tömöríti az összes gazdaszervezetet és képviseli az európai agráriumot az Európai Unió egyes döntéseivel szemben vagy mellett. Az a tüntetés, amit ön említett: négy vagy öt fő vett rajta részt. Azok a résztvevők kaphattak napidíjat, akik kamarai alkalmazottak és/vagy munkavállalók voltak. De ahogy haladok tovább, majd igyekszem még azért reagálni ezekre.", "A benyújtott törvényjavaslatot három szempont szerint szeretném észrevételezni. Legyen a tagdíj! Előre rögzítem, hogy a 2025. évi tagdíjakkal mérséklés és méltányos kedvezmények nélkül lehet ezt összehasonlítani, hiszen a ’26-os esztendőben ‑ helyesen ‑ nem került kivetésre tagdíj, mivel az idei esztendő rendkívül nehéz helyzetet teremtett az egyébként is az agráriumból élőknek: aszály, környezet, klíma, piaci nyomás, növény-, állategészségügyi betegségek, elég lenne sorolni mindazt, ami nehéz helyzetet teremtett.", "Nézzünk egy korábbi, minimumtagdíjat fizető őstermelőt, hogy 7 ezer forint helyett mennyit fog fizetni! Egy hasonló helyzetű agrárvállalkozó is 7 ezer forint helyett 19 ezer forintot fog; egy kis árbevétellel működő kamarai tagcégnél 7 ezerről minimum 24 ezer forintra nőne a tagdíj. Én ezt most nem nevezném elsősorban tagdíjcsökkentésnek, bár mindjárt el fogunk jutni a részletes tagdíjcsökkentési kedvezményekig is.", "Ami a legszembetűnőbb egy családi gazdaságnál, hogy megszűnt az a kivétel és kedvezmény, ahol őstermelői jogcímen csak a képviselő vált kamarai taggá, és így ő fizetett 7 ezer forintot. Az új rendszerben a rendelkezés szerint a feltételeknek megfelelő tagok után, személyenként kell rendezni a 10 ezer forintos tagdíjat. Ez így összességében már 40 ezer forintot fog eredményezni.", "A tagdíjcsökkentés. Többször elhangzott ma, hogy átalakul, változik a tagdíj meghatározásának rendszere. Az árbevétel alapján fizető szervezeteknél a kulcs 1,009-ről 0,007-re csökken. Ez a 2025. évi rendes tagdíj-megállapításnak volt egy maximális összege. A nagy árbevételű cégek esetében nem fizettek többet, mint 2 millió 650 ezer forint. Ez a felső határ 2027-re 581 ezer forintos plafonnal kerül meghatározásra, ami valóban több mint 2 millió forintos csökkentést irányoz elő a nagy árbevételű, magas forgalommal rendelkező cégek esetében.", "Viszont beszélgetnünk kell arról is, hogy ezen cégek, multinacionális vállalkozások, élelmiszer-feldolgozó üzemek, kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó nagyvállalatok kedvezménycsökkentése vagy tagdíjfizetési csökkentése arányban áll‑e azzal a több százezer vagy százezer főt meghaladó családi gazdálkodóval, őstermelővel, kis árbevételű mezőgazdasági vállalkozóval, akiknek pedig szabad szemmel látható mértékben 30, vagy azt meghaladó mértékű százalékos emeléssel kell tudnia találkozni.", "Nézzük a választást! Az is elhangzott, hogy csak egy szervezet lehetett az, amelyik jelöltet állított. Ez így, ebben a formában nem igaz, merthogy az utolsó kamarai választáskor egyetlen jelölő szervezet indult el. (Derültség a kormánypárt soraiból.) Nem lehet azt mondani, hogy az, aki el sem indult és meg sem mérettette magát a választáson, az nem tudott jelölni, hiszen a mai parlamentáris viszonyok közé sem kerülhet be az, aki nem indul el, nem méretteti meg magát. És az azt megelőző választáson is egyébként a lehetőség sem teremtődött meg, hiszen a többség eléréséhez, az 50+1 mandátumot elérő többség eléréséhez eleve nem indult annyi megyében, amely ezt biztosíthatta volna. Mindamellett elmondható, hogy a 17 tagszervezettel együttesen indult el az az egy szervezet, azokkal a szervezetekkel, amelyek egyébként ma is a gerincét és a vázát adják annak a rendszernek, amellyel ma működik, növény- és állattenyésztőkön, kereskedőkön, gabonaforgalmazókon, élelmiszer-feldolgozókon keresztül.", "És most látunk egy olyan szakmai javaslatot, amely 200 főben maximalizálja a küldötteket, amelynek 134 fő adja a kétharmados többségét. A 140-ből. És látjuk azt is, hogy 60 főre mégis lehet szavazni. A fizető tagok élhetnek a szavazati jogukkal, és választhatnak olyan, a megyékből kikerülő három-három főt, akik érvényesíthetik az otthoni emberek gondolatát, és elvihetik egy olyan köztestületbe, ahol hallathatják a hangjukat.", "Visszásnak érzem, hogy a maximálisan 140 főt adó delegált szervezetek véleményével szemben a mindig kisebbségben lévő választott képviselők hogyan fognak tudni érvelni, hogyan fogják tudni elmondani mindazokat az észrevételeket, véleményeket vagy hozott bajokat, amelyeket a saját ágazatukból vagy vidékről érzékeltetnek.", "Ezért azt gondolom, hogy fontos szerepük van a szakmai szervezeteknek, kapjanak jelölési jogot ‑ így volt ez korábban is. Tegyenek rá javaslatot, állítsanak szakmailag kiváló embereket. De miért nem bízzuk rá egyébként a tagságra, hogy kik közül kerülhetnek ki a legfőbb döntéshozók? A delegáló szervezet meghatározását ráadásul az alapszabályban kívánják rögzíteni. Hol vannak a törvényi reprezentativitás feltételei? Mekkora tagság kell ahhoz, hogy valaki delegáló szervezet legyen? Milyen ágazati jelenlét kapcsán és hogyan kezelik majd ezen szervezetek esetleges átfedését? Milyen garanciák kapcsolódnak ezen jelölő szervezetekhez, a jelöltekhez? Azt gondolom, az egy fontos kérdése az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, hogy kik lehetnek majd azok a delegáló szervezetek, és hogyan lehet tisztázni az előbb felsorolt szabályokat. Milyen jogorvoslati lehetőségek lehetnek?", "Nagyon jó volt hallgatni, amit államtitkár asszony mondott a szakpolitikai programok kidolgozásáról. A folyamatosan változó idő, a környezet, a klíma, a reagálóképesség, az alkalmazkodás, a piaci, a vevői, a fogyasztói igények, a nemzetközi trendek azok a lehetőségek, amelyekhez igenis alkalmazkodnunk kell, valamint szabadkereskedelmi megállapodásokhoz, olyan fogyasztói igényekhez, amelyeket ma még nem biztos, hogy le tud követni a gazdálkodó. Igenis nehéz egyik napról a másikra átállítani egy állattartást vagy egy szántóföldi növénytermesztést.", "Fontos feladat a tájékoztatás. Fontos feladat elvinni a gazdálkodókhoz azt az információt, a lehetőséget, ami a túlélést és a továbbműködést jelenti egy-egy gazdálkodó ‑ legyen az egy családi gazdaság vagy egy nagy cég ‑ számára. Ezért kiemelten fontos az, hogy a falugazdászok mindennap tudják tenni a dolgukat, el tudják vinni az információt, átvállalják az adminisztratív feladatokat, közreműködjenek a napi munkában, a kamara pedig észrevételezzen, véleményezzen, hangot adjon, kritikus legyen vagy támogasson.", "Egy dologról nem beszéltünk. Ez a törvénytervezet tartalmazza a JÉGER rendszer megszüntetését 2027 áprilisától. Azt gondolom, ez egy nehéz kérdés, de kell róla beszélni. Nem szabad a tényeket a hitvitával összekeverni. Éppen elérhető az infótablón a jégkárral érintett területek nagysága, a legújabb infójegyzetben van egy dia: 2017-ben 71 600 hektár volt jégkárral súlyosan érintve. 2018-ban elindult egy jégkármérséklő rendszer ‑ 22 500 hektárra, a harmadára csökkent. 2025-ben 14 500 hektár, 2026-ban 18 ezer hektár ‑ jelentős mértékben csökkent. És ha megvizsgáljuk a környező országok tendenciáit, hogy milyen mértékben növekedett a jégkár mértéke, akkor az látható az adatokból, hogy a jelentős csökkenés megóvta nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem az ingókat, az ingatlanokat, a gépjárművet, a tetőt, a civil, a városi lakosság értékét is, nemcsak a mezőgazdasági terméket, vagy a termelés és a mindennapi élelmezés szempontjából kiemelkedő fontosságú tételeket.", "De most már látjuk, hogy ez is kikerül, és a költségcsökkentésbe ez is beletartozik, hogy a JÉGER-hez kapcsolódó, közel akár 3 milliárd forintos költség és az 1000 ellátópont, ahol működtek ezek az ágyúk, ’27 áprilisával valószínűleg befejezik a működésüket.", "(10.10)", "Fontos róla beszélni, tájékoztatni az embereket, hogy eddig tartott, és ezután nem fog tudni működni. Én magam is látom és érzem azt az ellenszenvet, ami a JÉGER rendszerrel szemben támasztott.", "De ha meg is szűnik, azért fontos elmondani legalább azt a diagramot, amit az infótáblán olvashatunk, hogy az elmúlt évek működése, annak eredménye mit is tudott hozni magával. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz-KDNP padsoraiban.)"]}